Cikk a meditáció stresszcsökkentő hatásáról a Health Psychology Review-ban

2020.07.11.
Cikk a meditáció stresszcsökkentő hatásáról a Health Psychology Review-ban

Koncz Ádám a Pszichológiai Doktori Iskola hallgatója és témavezetői, Garai-Takács Zsófia (Neveléstudományi Intézet) és Demetrovics Zsolt (Pszichológiai Intézet) a legrangosabb egészségpszichológiai folyóiratban, a Health Psychology Review-ban (IF: 9,07) publikálták Meditation interventions efficiently reduce cortisol levels of at-risk samples: a meta-analysis című tanulmányukat.

A tanulmányban a meditációt tartalmazó intervenciók stresszcsökkentő hatását tesztelték az összes olyan kísérlet eredményeinek összevonásával, amelyben egy objektív biomarker, a kortizol nevű stresszhormon szintjét vizsgálták. A szakirodalomban fellelt meditációs programok túlnyomó többsége a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő mindfulness (tudatos jelenlét) meditáción alapult. A mindfulness foglalkozások során a résztvevők a figyelmüket a jelen történéseire irányítják és annak ítélkezésmentes elfogadását gyakorolják. Ezek a programok általában 7-8 csoportos foglalkozásból álltak, amelyeken vezetett meditációs gyakorlatokat végeztek a résztvevők.

A tanulmányba bevont 34 randomizált kontrollált kísérletben vér, nyál, haj és vizeletminták kortizolszintjét vizsgálták. A vérminták elemzésén alapuló eredmények alátámasztották a meditációs programok stresszcsökkentő hatását főleg az olyan résztvevők esetében, akik valamilyen okból kifolyólag emelkedett kortizolszintre voltak hajlamosak. Ezen rizikócsoportokon belül a szomatikus betegséggel küzdők esetében nagy hatásnagyság mutatkozott, míg a mentális problémákkal küzdőknél nem találtak hatást. A nyálmintákból származó eredmények elemzése során csak a rizikócsoportok közé tartozó stresszes élethelyzetben élő résztvevők esetében találtak stresszcsökkentő hatást.

A metaanalízis eredményei alapján tehát úgy tűnik, hogy a meditációs programok hatékonyak lehetnek a szomatikus betegséggel küzdők és stresszes élethelyzetben lévők körében. A szerzők kiemelik, hogy a rizikócsoportok közé sorolt résztvevők igen heterogén csoportot alkotnak, ezért további kutatások szükségesek ezen a területen.