A specializáció célja

A köznevelés fejlesztéséhez, a tanulói teljesítmények növekedéséhez kapcsolódó elvárások már nem csak az osztálytermi tevékenységeket, hanem sokkal inkább az intézmények, mint szervezetek működésének stratégiai, innovációs folyamatait állítják középpontba.
Az intézmények egyre inkább szolgáltatóvá válnak, ami együtt jár a helyi sajátosságok, igények figyelembevételével. Ez a folyamat az iskolai fejlesztések terén konceptuális váltást hozott magával: a központi, állami szintről induló innovációk mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi társadalom igényeiből, elvárásaiból induló megújítások. Maguk az irányítástól induló, központi fejlesztések is alternatívákban, sajátos fejlődési útvonalakban gondolkodnak, melyek szükségessé teszik az iskolák sajátos belső elemző és intézményfejlesztő gyakorlatának kiépülését. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intézmények a korábbi működési mechanizmusukat megváltoztatva tanuló szervezetté alakulnak át, képesek saját működésük reflektív elemzésére, a diagnózisra épülő fejlesztések tervezésére és megvalósítására, a változó társadalmi és köznevelési kontextus kihívásaira való innovatív működési mechanizmusok rugalmas alkalmazására.
Ennek megfelelően a specializáció célja, hogy hogy komplex módon értelmezze, elemezze, rendszerezze azokat a társadalmi, gazdasági szakmai folyamatokat, amelyek az intézmény feladatköreit alakítják a változó közoktatási rendszerben. A specializáció ennek érdekében segíti a hallgatók felkészülését az intézményfejlesztéshez kapcsolódó empirikus vizsgálatok megtervezésében, lebonyolításában, a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok elemzésében és a kapott eredmények értékelésében, fejlesztési és minőségirányítási folyamatokba történő becsatornázásába.  A hallgatók megértik a pedagógiai tanácsadás és mentorálás korszerű módszereit és képessé válnak e módszereket az oktatási intézmények sajátos feladataihoz igazodó fejlesztő tevékenység során alkalmazni. A képzés során a résztvevők megismerik a fejlesztési projekteket meghatározó elméleti összefüggéseket, és a kapcsolódó menedzsmenteszközöket. Képessé válnak annak felismerésére, hogy a különböző kontextusokon belül milyen tényezők alakíthatják leginkább a szervezeti működést érintő fejlesztések megvalósítási útjait és menedzselésére.

Mire lehet használni a végzettséget?

A szakképzettséggel a végzett hallgatók a központi és regionális oktatásirányításban, pedagógiai kutató- fejlesztő intézetekben, oktatási és továbbképző központokban, valamint oktatásfejlesztéssel foglalkozó intézményekben helyezkedhetnek majd el, valamint a nevelőtestületekben hiányzó fejlesztői kompetenciákkal az intézményi szervezetfejlesztési folyamatok vezetőivé válhatnak.

Fejlesztendő kompetenciák

A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatónak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük. A specializáción folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetencia-igények fogalmazhatóak meg:  

Ismeret - tudás

A hallgató

• rendelkezik olyan ismeretekkel, melye szükségesek az oktatásügyi változások globális, európai és magyarországi trendjeinek komplex értelmezéséhez, elemzéséhez,

• ismeri a szervezetelmélet alapvető fogalmi rendszerét, a szervezeti modelleket, az oktatási intézmények működését, az iskolai közösségek tevékenységét és szerkezetét,

• érti az intézményfejlesztés/szervezeti innováció nemzetközi és hazai trendjeit, jelentőségét és aktorainak szerepét,

• ismeri és alkalmazni, adaptálni tudja a fejlesztés eszközeit, módszereit,

• értse a szervezetfejlesztési szakértői szerep határait, korlátait és lehetőségeit, ezeknek megfelelően alakítsa vállalt szerepét.

Képességek

A hallgató

• képes az oktatási intézmények működésének megismerésére, elemzésére, értékelésére, fejlődési lehetőségeinek feltárására,

• képes az intézményi célok formálásában, a fejlesztési folyamatokban (programfejlesztés, projektmenedzsment, szervezetfejlesztés) és a fejlesztési folyamatok értékelésében szakértőként támogatást nyújtani,

• képes fejlesztési folyamatok tervezésére, lebonyolítására, értékelésére,

• képes az iskolai partnerkapcsolatok hagyományos formái hatékonyságának kritikai értékelésére, törekszik új, hatékony, s a szimmetriát-együttműködést kifejező kapcsolati formák alkalmazására, kialakítására,

• képes a fejlesztések kapcsán együttműködő csoportokban dolgozni, azokat facilitálni,

• képes a hatékony szakmai kommunikációra.

Attitűd/felelősségvállalás

A hallgató

• elkötelezett munkájának folyamatos önelemzése, reflektálása iránt; törekszik a folyamatos tartalmi és módszertani megújulásra,

• konstruktív partner az iskola, mint szakmai szervezet életében és hasonló attitűdöt vár el a kollégáitól is.

 Az intézményelemző és -fejlesztő specializáció hálóterve

Hogyan szerveződik a képzés?

A specializáció ebben a tanévben az esti tagozatos hallgatók részidős képzési igényeihez igazodik, 47 kredites, összesen 260 kontaktóra foglalkozást tartalmaz. A részidős munkarendből adódóan az elméleti ismeretek elsajátításában jelentős szerepet kap az önálló tanulás, a kontaktórák jelentős részében tréningek, szemináriumok, szakmai gyakorlatok zajlanak.

A képzés a következő fő területekre irányul

• elméleti megalapozáshoz kötődő tárgyak,

• fejlesztési folyamathoz kötődő tárgyak,

• tanácsadói, szakértői szerephez kötődő tárgyak,

• folyamatos terepmunka, szakmai gyakorlat és azt kísérő szeminárium.

Kinek ajánljuk a specializáció felvételét?

Az intézményelemző és fejlesztő specializáció a neveléstudományi mesterszak része, a specializációt bármelyik ide beiratkozott hallgató választhatja. Különösen ajánlott azoknak, akik köznevelési innovációkkal, oktatásfejlesztéssel, iskolafejlesztéssel foglalkoznak, vagy e területen szeretnének elhelyezkedni az egyetem befejezését követően.

Tanulás a specializáción

Az intézményfejlesztő specializációt választók a neveléstudományi mesterképzésben szokásos előadások, szemináriumok és gyakorlatok kereteiben végzik tanulási tevékenységeiket. Feladataik sorában megtalálhatók olyan tanulást formák is, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a munka világához: részt vesznek fejlesztési tervek, programok készítésében, diagnosztikus és értékelő méréseket végeznek, kutatási beszámolókat elemeznek, a képzési műhely során készített diagnózisra építve az intézményfejlesztés, szervezetfejlesztés során alkalmazható módszerek, eljárások alkalmazásával Intézményfejlesztési Tervet állítanak össze, illetve ennek részelemeit meg is valósítják, ezáltal képessé válnak egy adott intézmény helyzetéhez, problémáihoz illeszkedő fejlesztési terv készítésére.

A feladatok, ahogyan a kurzusok tematikái is, egymásra épülnek, és az intézményfejlesztés sajátos PDCA logikája szerint építkeznek. Így olyan komplex gyakorlati feladatokat oldanak meg, amelyek nem zárulnak le egy-egy tanegységgel, elért eredményeiket tovább viszik, azok az újonnan belépő tanegységek tartalmaival kiegészülve teljesebb képet nyújtanak az intézményfejlesztés folyamatáról.

Ezeknek a legtöbbször team-munkában végzett tevékenységeknek az eredményeit egyéni munkaportfólióban gyűjtik és reflektálnak rá. A munkaportfólió a hallgató képzése során keletkezett munkáit, feljegyzéseit, reflexióit, a feladatokat és a gyakorlatot értékelő oktatók véleményét tartalmazza. A képzés végén ezen gyűjteményből a hallgató összeállíthatja a saját fejlődési/értékelési portfólióját is, mely például egy munkavállalói interjú során jelenthet segítséget.