Kutatócsoportunk tagjai évtizedek óta folytatnak a pedagógusokkal és a pedagógusképzéssel kapcsolatos kutatásokat. Kiemelten fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás: kutatási eredményeinket minden esetben igyekszünk fejlesztések szintjén is felhasználni, s azokat hatékonyan beépíteni a gyakorlatba. Ennek leghatékonyabb megvalósulása érdekében megőrizzük és felhasználjuk korábbi kutatási eredményeinket a további kutatások irányainak meghatározásakor is, így összekapcsolva az új eredményeket a korábbi fejlesztési irányokkal. Nem csak a témaspecifikus köznevelési folyamatok alakításában, de a felsőoktatás alrendszer-szintű fejlesztésében, képzési programfejlesztésben, a képzők képzésében és a pedagógusok nézeteinek kutatásában is jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezünk: aktívan részt veszünk a kapcsolódó kutatási-fejlesztési folyamatokban.

A korábbi években kutatócsoportunk kutatási fókuszában elsősorban a pedagógus tudása és gondolkodása (a pedagógusok pedagógiája) állt, melynek meghatározó mérföldköve volt a (1) BaBE kutatás (Bachelor Képzés Bevezetés Kutatás) (2006-2011), a (2) LEO kutatás (Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése) (2009-2015), és a (3) PEK (Innovációban, fejlesztésekben aktív pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje) (2016) kutatása.

Jelenleg a kutatócsoport-tagok kutatási érdeklődésének és szakmai tapasztalatának komplexitása lehetővé teszi a pedagógus tematika folyamatos szakmai fejlődésen alapuló lehető legteljesebb megközelítését és a vizsgált kutatási témák szerves összekapcsolódását. Kutatásaink során elsősorban interdiszciplináris, alap- és alkalmazott kutatást, továbbá kutatásmódszertani fejlesztéseket végzünk, valamint kutatást, fejlesztést és oktatást támogató kvantitatív, kvalitatív és kevert kutatásokat, fejlesztéseket, akciókutatásokat valósítunk meg. A kutatócsoport oktatókból, PhD-hallgatókból és a munkát támogató hallgatói demonstrátorokból áll. A kutatás-fejlesztés összekapcsolódásának gyakorlati megvalósulását egyetemünkön belül is kiemelten fontosnak tartjuk, ezért igyekszünk pedagógia BA és neveléstudomány MA szakos hallgatókat is bevonni a kutatásainkba. Az intézményi szintű kapcsolatokon és együttműködéseken túl az iskola világával is szoros kapcsolatot ápolunk, így például az egyes kutatások vagy akár saját gyakorlatuk fejlesztése iránt érdeklődő, innovatív pedagógusokkal.

A kutatócsoport kutatási irányultságának meghatározásához az ELTE PPK, illetve a Neveléstudományi Intézet képzési portfóliója, különösen a pedagógusképzésben betöltött országos szerepe is keretet, kutatási irányt nyújt számunkra. Mindezeket figyelembe véve a Kutatócsoport az alábbi kutatási fókuszokban határozza meg elsődleges vizsgálati területeit:

A pedagógusokhoz, különös tekintettel a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődéséhez kapcsolódó kutatások:

• a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek (FSZF) vizsgálata a köznevelési rendszer, a szervezet és az egyén szintjén;
• a pedagógusok reflektív gondolkodása és gyakorlata;
• a mesterpedagógus tevékenységmodell elemeinek személyes értelmezése a pedagógusok mesterprogramjában: szakmai fejlődés, innováció, kutatás, tudásmegosztás;
• az egyéni tanulási utak, tanulási formák jellemzői;
• a tanulási utak és tanulási formák összefüggései a tanulási eredményekkel;
• a kompetenciák és nézetek változásának összefüggései a folyamatos szakmai fejlődés egyes szakaszaival;
• részvétel szakmai közösségekben;
• a szervezeten belüli formális és informális tanulási utak értelmezése, használata;
• saját tudás képviselete szervezeten belül.

Szervezeti szintű tanulási folyamatok vizsgálata:

• a szervezeti kultúra és tanulási jellemzői: kollegiális támogatás, közös értékek, döntéshozatal, kockázatvállalás, bizalom, nyitottság, szülőkkel kialakított kapcsolat, vezetés, kommunikáció, szocializáció és a szervezet története;
• tanulóközösségek működési jellemzői, céljai, kapcsolatrendszere;
• a vezetés jellemzői: támogató szerep értelmezése, formái;
• gyakorló- és partneriskolák képzésen belüli szerepértelmezése, a gyakorlati idő, funkció- és elvárásrendszere;
• humán és szociális tőke megjelenése;
• akciókutatás, kvalitatív kutatások (pl. metafora), szervezetkutatások;
• határátlépés a szervezeti tanulásban;
• a vezető szerepe a szervezet tanulási folyamataiban;
• együttműködő tanulás a szervezetben.

A pedagógusképzés és továbbképzés kutatása:

• tanárképzési programok összehasonlító elemzése;
• tanár-továbbképzési programok összehasonlító elemzése;
• tanári kompetenciák fejlődése a tanárképzésben;
• a szakmapolitikai elvárások értelmezése a mesterpedagógus programokban;
• rendszerszinten meghatározott tanárképzési jellemzők: tanárkép, „képzési”/tanulási célok; személyes felelősség értelmezése; tanulási folyamat, tanulási formák, tanulási eredmények;
• a tanári kompetenciák elemei az oktatáspolitikai elvárásokban;
• a formális képzések programjai, tervezett tanulási eredményei.

Korszerű, innovatív tanulási környezetek:

• a pedagógusok fejlődését támogató tanulási környezet;
• online tanulási környezetek;
• digitális tanulási eredmények és elvárások értelmezése a pedagógusképzésben.