A tanítás és tanulás 20 legfontosabb alapelve - APA
A tanítás és tanulás 20 legfontosabb alapelve - APA
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association) népszerű kiadványa A tanítás és tanulás 20 legfontosabb pszichológiai alapelve az alap- és középfokú oktatásban tizenhárom ország után immár magyarul is elérhető a társaság honlapján. A kötetet összeállító szakemberek fő célja, hogy összefoglalva a pszichológia fontos, a pedagógia számára is releváns eredményeit segítsék a hatékony kutatás alapú tanulás-tanítás elterjedését az iskolákban. Bízunk benne, hogy ezek megismerése hozzásegíti a pedagógusokat, pedagógusjelölteket, a szülőket, az oktatás iránt érdeklődőket, hogy munkájukat még hatékonyabban végezhessék, hogy sikeresen tudják támogatni tanulóik, gyermekeik fejlődését.
Az angol nyelvű irodalmat kiegészítő magyar nyelvű szakirodalmi lista, ami a tanulás-tanítás kérdéseivel foglalkozó, a gyakorlattal szorosan összefüggő hazai tudományos közleményeket tartalmazza.
A TOP 20 alapelv
Hogyan gondolkodnak és tanulnak a tanulók?
1. alapelv: A tanulók saját intelligenciájukról és képességeikről vallott nézetei és elképzelései hatással vannak kognitív működésükre és tanulásukra.
2. alapelv: Az előzetes tudás hatással van a tanulásra.
3. alapelv: A tanulók kognitív fejlődését és tanulását nem korlátozzák általános fejlődési szakaszok.
4. alapelv: A tanulás kontextusfüggő, a megszerzett tudás új kontextusban való alkalmazása nem spontán folyamat, hanem támogatást igényel.
5. alapelv: A hosszú távon is megmaradó tudás és készségek megszerzése nagyban függ a gyakorlástól.
6. alapelv: Az egyértelmű, megindokolt és jól időzített visszajelzés fontos a tanuláshoz.
7. alapelv: Az önszabályozásnak fontos szerepe van a tanulásban és az önszabályozási képességek taníthatók.
8. alapelv: A tanulók kreativitása bátorítható, fejleszthető.
Mi motiválja a tanulókat?
9. alapelv: A tanulók jobban élvezik a tanulást és jobban is teljesítenek, ha belsőleg motiváltak, mintsem ha külsőleg.
10. alapelv: A tanulók, ha teljesítménycélok helyett elsajátítási célokért dolgoznak, kitartóbbak a kihívást jelentő feladatok megoldásában, és alaposabban dolgozzák fel az információkat.
11. alapelv: A pedagógusok elvárásai befolyásolják a tanulók tanulási lehetőségeit, motivációját és tanulási eredményeit.
12. alapelv: A rövid távú (közeli), konkrét és mérsékelt kihívást jelentő célok kitűzése jobban növeli a motivációt, mint a hosszú távú (távoli), általános és túl nagy kihívást jelentő céloké.
Miért fontos a tanulásban a szociális környezet, az interperszonális kapcsolatok és az érzelmi jóllét?
13. alapelv: A tanulás többszörösen összetett szociális környezetben történik.
14. alapelv: Az interperszonális kapcsolatok és a kommunikáció alapvető jelentőségű mind a tanítás-tanulási folyamatban, mind a tanulók szociális-érzelmi fejlődésében.
15. alapelv: Az érzelmi jóllét befolyásolja a tanulói teljesítményt, a tanulást és a fejlődést.
Hogyan szervezhető hatékonyan az osztálytermi munka?
16. alapelv: Az osztálytermi viselkedésre vonatkozó elvárások és a társas interakciók tanulhatók, kipróbált alapelvek és hatékony tanítási stratégiák alkalmazásával taníthatók.
17. alapelv: Az eredményes és hatékony osztálytermi munka alapja (a) a magas elvárások kialakítása és közvetítése minden tanuló felé; (b) a pozitív kapcsolatok ápolása, és (c) a tanulók magas szintű támogatása.
Hogyan értékeljük a tanulók fejlődését?
18. alapelv: A formatív és szummatív értékelés egyaránt fontos és hasznos, viszont másféle megközelítést és értelmezést igényelnek.
19. alapelv: A tanulók készségeit, tudását és képességeit legjobban a pszichológia tudományán alapuló eljárásokkal lehet értékelni, a minőség és a méltányosság pontosan meghatározott alapelvei mentén.
20. alapelv: Az értékelési adatok jelentése a világos, megfelelő és igazságos értelmezéstől függ.