Szakdolgozati témajegyzék
Szakdolgozati témajegyzék
A Neveléstudományi Intézet kutatócsoportjainak témaajánlásai szakdolgozathoz, diplomamunkához a 2023-2024. tanévben
A szakdolgozatok elkészítése témaválasztástól függően kutatási etikai engedélyhez kötött. Az etikai engedélyt a témavezető kezdeményezi a hallgató által kitöltött formanyomtatványon keresztül. Az engedélyeztetés, ahogy maga a kutatás is, egy időigényes folyamat, amelyet, ha megfelelő tervezés előz meg, később gördülékenyen zajlik.
Javasoljuk tehát a szakdolgozati téma átgondolását, lépéseinek alapos megtervezését és azt, hogy a lehető leghamarabb, s ne a témabejelentő benyújtási határidejének hetében vegye fel a kapcsolatot a témavezetővel.
A kutatásetika fontosságáról 2023. májusában készült interjú Rausch Attilával, a PPK Kutatásetikai Bizottságának elnökével.
A mesterséges intelligencia-alapú tartalomgenerálás használatával kapcsolatos kari ajánlás
(Frissítve: 2023. szeptember 23-án)
Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport
cím |
témaleírás |
oktató |
társtémavezető |
Az oktatási rendszerek XXI. századi globális és európai fejlődési trendjei |
Ezen az átfogó témán belül igen sok konkrét téma képzelhető el. Ezek lehetnek átfogóak – mint amilyen például „Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében”, a „Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében” vagy „Az Európai Unió szerepe az oktatás területén: az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok, uniós hatások a magyar oktatásügyben” – de lehetnek egy-egy speciális területre fókuszálóak. Ilyen területek például az oktatási reformok, az egyenlőtlenségek, az elszámoltathatóság és az értékelés kérdései, az oktatási rendszerek irányítása, vagy tanári szakma problémái. E tágabb témakörökön belül közoktatási és felsőoktatási témák egyaránt választhatóak. E téma választása az oktatásról szóló nemzetközi irodalom alapos elemzését igényli, és kizárólag megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák a lehetséges témákra: |
|
|
- Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében |
|||
- Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében |
|||
- Az oktatáskutatás globális trendjei |
|||
- Az Európai Unió szerepe az oktatás területén. Az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok. Uniós hatások a magyar oktatásügyben |
|||
Reformok, fejlesztési beavatkozások és innováció az oktatásban |
Ezen az átfogó témán belül is több konkrét téma lehetséges. E téma választása lehetővé teszi az irányításommal korábban folyt ImpAla kutatás (lásd itt) és Innova kutatás (lásd itt) eredményeinek felhasználását és a bekapcsolódást a jelenleg folyó MoTeL kutatásba (lásd itt). E tágabb témakörökön belül közoktatási és felsőoktatási témák egyaránt választhatóak. A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák lehetséges konkrét témákra: |
||
- Oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének vizsgálata |
|||
- Hazai vagy más országokban zajlott oktatást érintő reformok, oktatásfejlesztési programok elemzése |
|||
- Uniós finanszírozású fejlesztési beavatkozások hatásainak vizsgálata |
|||
A tanulószervezeti viselkedés jellemzői oktatási intézményekben |
A téma keretében köznevelési vagy felsőoktatási intézményi kontextusban lehet vizsgálni a tanulószervezeti viselkedés komplex jelenségét, amely érintheti a munkahelyi tanulás, szervezeti tanulás, a szervezeti kultúra és a vezetés és szervezés egyéb területeit is. Az önálló hallgatói kutatás során a téma nyitott kvantitatív és kvalitatív módszertan alkalmazására, illetve komplex esettanulmányok készítésére is. A témán belül lehetőség van az önálló érdeklődési kör mentén bővíteni vagy fókuszálni valamilyen részterületre. A kutatáshoz a témavezető több nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre. |
|
|
Digitális transzformáció az oktatásban |
Napjaink egyik meghatározó trendje a köznevelésben és a felsőoktatásban is (de tágabban, a társadalmi-gazdasági környezetet érintve) a digitális transzformáció. A téma keretében lehetőség van a digitális transzformáció oktatási összefüggéseinek rendszer-, intézményi- vagy egyéni szintű folyamatainak vizsgálatára (pl. digitális technológia pedagógiai integrációja, pedagógusok digitális kompetenciája, digitálisan kompetens szervezet, digitális oktatási innovációk keletkezése és terjedése, digitális transzformáció hatása a munka világára, a tanári professzióra, 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztése stb.). A téma szorosan kapcsolódik a „A digitális transzformáció hatása az oktatási szektor képesség-ökoszisztémájának dinamikájára” című poszt-doktori kutatáshoz. A kutatáshoz a témavezető több nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre. |
||
Felsőoktatás kutatások |
A téma keretében lehetőség adódik változatos, a felsőoktatás világát érintő kérdések vizsgálatára. A kutatáshoz a témavezető nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre. Elsősorban javasolt tematikus fókuszok a |
||
Tanulók / hallgatók mint partnerek az oktatásban |
Milyen módon vonódhatnak be, alakíthatják partnerként a tanulók az oktatást, képzést, kutatást? Milyen visszajelzéseket adhatnak a diákok, amelyek beépülnek az oktatás fejlesztésébe? Hogyan tervezheti a tanulást, fejlesztést, értékelést közösen a tanár és tanuló? Szakdolgozatként lehet elméleti munkát készíteni, esetelemzéseket, nemzetközi és hazai jógyakorlatokat elemezni, de akár akciókutatásba is belefogni. |
Pálvölgyi Lajos |
|
Az oktatói tanulás és támogatása a felsőoktatásban |
A hazai felsőoktatásban az oktatók jellemzően nem rendelkeznek pedagógiai végzettséggel, ugyanakkor a szakmai fejlődés, az oktatásról és magukról mint oktatókról való tanulás számos formája, útja nyitva áll előttük. Jól vizsgálható kérdéskörök: hogyan tanul egy adott szak oktatói közössége? milyen kihívásai vannak a kezdő oktatónak? hogyan értékelik az oktatói kompetenciákat, tanulást? hogyan építhetünk a hallgatókra az oktatói tanulás támogatása során? |
- |
|
Tanulni tanulás a közoktatásban/felsőoktatásban |
A tanulási kompetencia a kulcskompetenciák egyike, melynek fejlesztésére vonatkozó gyakorlatokat érdemes elemezni iskolai szinten, tantárgyhoz vagy felsőoktatási képzéshez kötődően. A tanulni tanulás céljait, fókuszait, stratégiáját, megvalósulását, tanulói, tanári és szülői tapasztalatait elemezve számos eredményes irányt és nehézséget tárhat fel egy esettanulmány. |
- |
|
Együttműködésre épülő tanulás |
A közoktatás, felsőoktatás és a munka világa is elvárt kompetenciaként fogalmazza meg az együttműködő képességet. E témakör azzal foglalkozik, hogy a különböző osztálytermi, iskolán kívüli tevékenységek során hogyan alakul a diákok, hallgatók együttműködése, hogyan gondolkodnak az együttműködési tapasztalataikról, hogyan tanulják az együttműködést, valamint mit gondolnak a pedagógusok arról, hogyan támogathatják a diákok közti együttműködést. A szakirodalmak alapján a pedagógusok együttműködő tanulása, az iskolákban a tanuló szakmai közösségek megjelenése is kulcsfontosságú az eredményesség kapcsán, ugyanakkor még ennek hazai tapasztalatai kevéssé feltártak: mit gondolnak az együttműködő tanulásról a pedagógusok, milyen nehézségeik vannak, mit élnek meg pozitívként? A szakdolgozat kutatásmódszertani szempontból főként esettanulmány lehet vagy kvalitatív interjúkra építhet. |
- |
|
Projekt/kutatás/fejlesztés alapú tanulás |
A tanulók kompetenciáinak fejlesztése érdekében elengedhetetlenek azok a gyakorlati feladatok, melyek egyaránt fejlesztik a tanulói ismereteket, képességeket és attitűdöket. A projekt, a kutatás és a fejlesztés alapú tanulás pedig olyan tanulásszervezési módok, melyek komplex, hétköznapi vagy szakmai helyzetekbe ágyazva lehetővé teszik a tanulói kompetenciák fejlődését. E téma keretében fel lehet tárni a tanulók, tanárok/oktatók ezekkel a tanulásszervezési módokkal kapcsolatos nézeteit, attitűdjeit, konkrét esetek megvalósulásának történetét, a kivitelezhetőség, eredményesség tapasztalatait. |
Pálvölgyi Lajos |
|
Tanulási környezet fejlesztése és értékelése |
Tanulási környezetek pedagógiai szempontú elemzése, értékelése vagy egy adott tanulási környezet továbbfejlesztésének terve és értékelése. A tanulási környezet kötődhet iskolához, iskolán kívüli világhoz, felsőoktatáshoz. A szakdolgozat lehet feltáró - elemző vagy akciókutatásra épülő. |
- |
|
Reflektív tanulás és tanári kutatás |
A pedagógusok, jelöltek tanulása során kulcsfontosságú az elméleti és gyakorlati tudás együttes fejlődése, aminek meghatározó útjai lehetnek a reflektív tanulás különböző formái (pl. reflektív napló, blog, portfólió), a tanári kutatás, a gyerekekkel/tanulókkal közösen végzett fejlesztések (co-creation). Az érintettek értelmezései, nehézségek, eredmények csakúgy vizsgálhatók, mint jógyakorlatok, nemzetközi összehasonlítások, de akár saját akciókutatás is lehetséges. |
- |
|
Házi feladat?! |
Hogyan gondolkodnak az érintett szereplők a házi feladat eredményességéről, változó szerepéről, lehetőségeiről? Milyen diskurzusok jelennek meg a közéletben, szakmai kommunikációban? |
- |
|
Innovációs kompetenciák fejlesztése és értékelése |
Az innovációs kompetencia értelmezése az oktatásban, felsőoktatásban. Kapcsolódás más transzverzális kompetenciákhoz (pl. vállalkozási kompetencia). A fejleszthetőség kérdései. |
Horváth László, Kálmán Orsolya |
- |
Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport
képzés |
téma |
oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén |
BA, MA |
Az óvodai beszoktatást befolyásoló személyes és környezeti tényezők vizsgálata, Az Alfa generáció megváltozott tanulása, Az érzelemszabályozás és a digitális eszközök kapcsolata, A technoferencia akut hatásai a társas és kognitív képességekre |
|
MA |
'Ezek a mai gyerekek!' Meta-analízis az érzelmi és viselkedési problémák változásáról az elmúlt évtizedekben |
Vekety Boglárka |
BA | A szocioökonómiai helyzet és a kognitív fejlődés összefüggéseinek neuropszichológiai szempontú vizsgálata | Kassai Réka |
Oktatási Intézmény- és Programfejlesztés Kutatócsoport
Szint |
Téma |
Felelős oktató |
BA / MA |
Oktatási szervezet vizsgálata A témához kapcsolódó, empirikus vizsgálatra épülő szakdolgozat egy oktatási intézmény (iskola, óvoda) szervezetének vizsgálatát tartalmazza valamilyen, a szervezet kultúrájához/ szervezeti változáshoz/ szervezeti tanuláshoz/szervezeti rezilienciához kapcsolódó konkrét téma mentén. A szervezet lehet saját intézmény vagy a gyakorlat helyszíne. |
|
BA / MA |
Szereplők közti együttműködés, „boundary crossing” oktatási intézményben. Az empirikus vizsgálat típusú szakdolgozat egy oktatási intézményben a különböző szakmai szereplők, kliensek, fenntartó, stb. közti kapcsolattartás, határátlépés formáit, lehetőségeit, kihívásait vizsgálja. A szervezet lehet saját intézmény vagy a gyakorlat helyszíne. |
Kopp Erika
|
BA / MA |
Innováció egyházi iskolákban. Az empirikus típusú szakdolgozat a kutatócsoportban rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával és/ vagy saját adatgyűjtés alapján egyházi fenntartásban működő iskola/ iskolák megújulási törekvéseire irányul. |
Kopp Erika |
Oktatás-Jog-Pedagógia Kutatócsoport
cím |
témaleírás |
oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén |
pedagógia BA |
||
Jogok és kötelezettségek a köznevelésben |
Tanulók és pedagógusok, valamint az oktató-nevelő munkát segítők jogai és kötelezettségei, tanulói fegyelmi és kártérítési felelősség, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek). |
|
A köznevelés szervezete és szabályozása |
A hazai köznevelés intézményhálózata; az egyes intézménytípusok, azok szervezete, működése, vezetése; fenntartói és ágazatirányítási jogosítványok; mindezek nemzetközi és történeti dimenziói. |
Rónay Zoltán |
neveléstudomány MA |
||
Jogok és kötelezettségek az oktatásban |
Tanulók, hallgatók és pedagógusok, egyetemi-főiskolai oktatók, valamint intézményekben dolgozók jogai és kötelezettségei, fegyelmi és kártérítési felelősségük, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek). |
Rónay Zoltán |
A hazai oktatási intézményrendszer és szabályozása |
Intézményhálózat, intézménytípusok a magyar oktatás valamennyi szintjén k; az egyes intézménytípusok, szervezete, működése, vezetése; fenntartói és ágazatirányítási jogosítványok; mindezek nemzetközi és történeti dimenziói; belső szabályozók és jogszabályi keretek. |
Rónay Zoltán |
Az egyetemek vezetése |
Az intézményi menedzsment történeti és nemzeti dimenziói; Az egyetemek akadémiai vezetésének különböző modelljei, A rektori funkció; Az egyetemek működtetése, a menedzsment szemlélet megvalósulása; Stratégiai, gazdálkodási döntéshozatal; - Egyetemi testületek |
Rónay Zoltán |
Vezetői felelősség |
Egyetemvezetők felelősségének aspektusai; Etikus vezetés; Vezetői etika; Szakmai felelősség az egyetemek; vezetésében; Jogszabályi keretek |
Rónay Zoltán |
Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport
képzés |
téma |
oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén |
pedagógia BA |
Állampolgári nevelés lehetőségei |
|
Erkölcsi szocializáció napjainkban |
||
Az informális tanulás színterei |
||
A vállalkozó és kezdeményező kompetencia fejlesztése az iskolában |
||
Mikrotörténeti kutatások a pedagógiában |
||
neveléstudomány MA |
Nevelésfilozófiai irányzatok |
|
Társadalmi nemek és oktatás |
||
Szexuális nevelés, szexualitás és iskola |
||
Kritikai állampolgári nevelés |
||
Ifjúsági kultúrák |
||
Cigány tanulók az oktatási rendszerben |
||
Állampolgári nevelés lehetőségei |
Czabaji Horváth Attila
|
|
Erkölcsi szocializáció napjainkban |
||
Az informális tanulás színterei |
||
A vállalkozó és kezdeményező kompetencia fejlesztése az iskolában |
||
Freinet-pedagógia napjainkban |
||
Az informális tanulás szerepe a(z) (felső)oktatásban |
||
Mikrotörténeti kutatások a pedagógiában |
Pedagógiai Innovációk és Társadalmi Esélyek Kutatócsoport
képzés |
téma |
oktató(k), aki(k)hez fordulni lehet témaválasztás esetén |
MA |
Kreativitás és digitális technológia oktatási összefüggései. A kutatás irányulhat a kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai tényezők azonosítására. |
|
MA |
Iskolaeredményességi kutatások; Iskolai lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás; Oktatási egyenlőtlenségek; Iskolai klímavizsgálatok; Oktatási programok értékelése, hatásvizsgálata; Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában. Felsőoktatási hallgatói vizsgálatok, nyomon követési vizsgálatok. |
|
MA |
Gyermekkorok a 21. században. A gyermekkor értelmezési lehetőségei és átalakulása multidiszciplináris megközelítésben. A gyermekkor megváltozása és az iskola szerepe, lehetőségei és feladatai. Gyermekek és fiatalok Iskolaképe. Iskolai attitűd. A tanulók iskoláról alkotott nézeteinek megismerése. Az iskolai attitűd mérésének lehetőségei, iskolai attitűd vizsgálatok. |
|
MA |
Az iskolakészültség felmérésének technológia alapú és hagyományos lehetőségei, Számolási készségek technológiával támogatott fejlesztése iskolakezdéskor, Digitális oktatási eszközök alkalmazása az óvodai matematikai nevelés területén, Gondolkodási képességek fejlesztése az óvoda-iskola átmenet időszakában, A természettudományos gondolkodás technológiával támogatott fejlesztése alsó tagozatban, A technológia alapú értékelés változatos eszközeinek alkalmazása matematika és természettudományok tanítása során, Az OECD PISA-mérés matematika és természettudomány eredményeinek másodelemzése. |
|
BA / MA |
Az inkluzív oktatás tanulási környezete, feltételrendszere Sajátos nevelési igényű tanulók az oktatásban A társadalmi diverzitás megjelenésének vizsgálata a tanügyi dokumentumokban, tankönyvekben Az IKT eszközök szerepe a sajátos nevelési igényű tanulók tanításának, tanulásának folyamatában |
Gulya Nikoletta |
BA |
Iskolai kötődések vizsgálata gyermek- és serdülőkorban Társas kapcsolatok vizsgálata az osztályban |
Szabó Lilla |
BA |
Kreativitás és digitális technológia oktatási összefüggései. A kutatás irányulhat a kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai tényezők azonosítására. |
Bereczki Enikő Orsolya |
BA |
Oktatási egyenlőtlenségek (területi, szocioökonómiai, digitális, nemi, etnikai egyenlőtlenségek). |
Fehérvári Anikó
|
BA |
Iskolai légkör, Eredményesség és méltányosság az oktatásban, Oktatási esélyek, egyenlőtlenségek Oktatási programok értékelése, hatásvizsgálatok az oktatásban. |
Széll Krisztián |
BA / MA | Tanulói, iskolai jóllét. | Széll Krisztián |
BA |
Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában. |
Paksi Borbála
|
BA |
A gyermekkori kötődések pedagógiai vonatkozásai. |
Szabó Lilla |
BA |
Gyermekkorok a 21. században. A gyermekkor értelmezési lehetőségei és átalakulása multidiszciplináris megközelítésben. A gyermekkor megváltozása és az iskola szerepe, lehetőségei és feladatai. Gyermekek és fiatalok Iskolaképe. Iskolai attitűd. A tanulók iskoláról alkotott nézeteinek megismerése. Az iskolai attitűd mérésének lehetőségei, iskolai attitűd vizsgálatok. |
Czető Krisztina |
BA |
Az iskolakészültség felmérésének technológia alapú és hagyományos lehetőségei, Számolási készségek technológiával támogatott fejlesztése iskolakezdéskor, Digitális oktatási eszközök alkalmazása az óvodai matematikai nevelés területén, Gondolkodási képességek fejlesztése az óvoda-iskola átmenet időszakában, A természettudományos gondolkodás technológiával támogatott fejlesztése alsó tagozatban, A technológia alapú értékelés változatos eszközeinek alkalmazása matematika és természettudományok tanítása során, Az OECD PISA-mérés matematika és természettudomány eredményeinek másodelemzése |
Rausch Attila |
Pedagógusok, Pedagógus szakmai közösségek, Pedagógusképzés Kutatócsoport
pedagógia BA |
|||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
|
’A’ típusú dolgozat - Egy pedagógiai probléma elméleti, történeti és/vagy empirikus kutatása |
|||
A pedagógiai asszisztens szerepe a szervezetben |
A pedagógiai asszisztens szervezeti szerepértelmezése értelmezés és megvalósítása igen sokszínű képet mutat mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban. Ennek feltárása, összehasonlító vizsgálat és/vagy estelemzése a dolgozat tárgya. |
||
A szülőkkel való kapcsolattartás megújuló formái
|
A szülőkkel való kapcsolattartás klasszikus formái a szülői értekezlet, fogadóóra, stb. Az iskola funkciójának változása, valamint a megváltozott kommunikációs rendszerek azonban felvetik a kérdést, hogy vannak-e megújuló formái a szülőkkel való kapcsolattartásnak. A kutatás célja e megújuló formák feltárása és értelmezése a különböző szereplők nézőpontjából. |
||
’C’ típusú dolgozat - Tudatos-módszeres önreflexió értékelési/fejlődési portfólió formájában |
|||
Pedagógiai asszisztens portfólió |
Az elkészítendő munka célja, hogy a hallgatók számot adjanak arról, hogy a képzés során mennyiben fejlődtek a kimenetként meghatározott kompetenciákban. Cél továbbá, hogy tudatos-módszeres önreflexióval, portfólió formájában alkalmazza a szakdolgozat készítője a pedagógia adott szakterületén megszerzett elméleti és gyakorlati tudását és reflektív szemléletét. |
neveléstudományi MA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Rapos Nóra |
Pedagógusképzés nemzetközi és hazai vizsgálata |
A pedagógusképzés nemzetközi tendenciának megértése lehetővé teszi a hazai fejlesztések megalapozását. A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Lehetséges témák: 1) Az együttműködő szakmai közösségek szerepe a pedagógusképzésben; 2) A gyakorlatok rendszere és funkcióinak változása; 3) A mentorálás funkciója és gyakorlata. |
Képzési programok a tanárképzésben |
A képzési programban sűrűsödik össze az a filozófia, küldetés, amit az intézmény, kar, szak, képzés magáénak vall; a szakhoz kötődő tanulási eredmények, célok; a tanulási – tanítási tevékenység koherens terve; az érvényes és megbízható értékelés előre kialakított rendszere; s a tanulást támogató rendszer stb. A tanárképzési programok esetén a közös filozófia kialakítása különös hangsúllyal bír a képzés több szereplős jellege miatt. E problémakör számtalan feldolgozási utat kínál a szakdolgozó számára, melynek során kiemelt jelentőségű kell legyen a nemzetközi tájékozódás is. |
|
A szakmai támogatás szerepe, funkciója és formái a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése során |
A folyamatos szakmai fejlődés különböző értelmezései különböző támogató rendszerek működtetést feltételezik, vagyis szükségessé válik annak átgondolása, hogy a szakmai fejlődést és tanulást dinamikus rendszerként értelmezve, milyen hatékony és eredményes fejlődését segítő támogató rendszer kialakítása lehet előremutató. A szakdolgozat készítése során lehetőség van kutatócsoport munkájához kapcsolódni. |
|
A tanári pálya mint második karrier |
A téma vizsgálata kapcsán olyan életutak és szakmai tanulási utak vizsgálatára kerül sor, ahol a pedagógussá válást megelőzte egy másik szakmai tanulása, vagy abban való tevékenység. |
|
Pedagógusok szakmai fejlődése – tanulás a pályán |
A folyamatos szakmai fejlődés (FSZF) gondolata elfogadottá vált az elmúlt évtizedben a pedagóguspályához kötődően hazánkban is. Megjelenik az oktatáspolitikai gondolkodásban, a képzés tervezése és gyakorlata során, szerepe van a köznevelési intézmények működésében épp úgy, mint a személyes szakmai életút alakulásában és formálásban. A kutatások jelentős része azonban nem szentel elég figyelmet a pedagógusok személyes szakmai fejlődését meghatározó egyéni tényezők vizsgálatára, valamint e személyes tényezők értelmezésre a szervezeti kontextusba. A szakdolgozat készítése során lehetőség van mesterpedagógusok szakmai életút elemzésre kutatócsoporthoz kapcsolódva. |
pedagógia BA / neveléstudomány MA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Bajzáth Angéla |
Nemzetközi tanárképzési programok összehasonlító elemzése. |
Az egyes országokban és intézményekben eltérő lehet a tanárképzési programok struktúrája és hossza. Fontos megvizsgálni, hogy milyen tantárgyakat és képzési tartalmat kínálnak a különböző programok. Hogyan kezelik az oktatási módszereket, pedagógiai elméleteket és a tanulók sokféleségét. Az összehasonlító elemzés során érdemes megvizsgálni, hogy milyen gyakorlati lehetőségek állnak rendelkezésre, és mennyi időt kell ezen a területen eltölteni. Érdemes megvizsgálni, hogy a tanárképzés milyen fokozatot vagy minősítést biztosít a végzősök számára, és hogy ez milyen elismerést kap nemzetközi szinten. Hallgatói visszajelzések és minőségi értékelések, kimeneti eredmények és munkavállalási lehetőségek. |
A tanári tanulás és professzionalizáció. |
Miért fontos a tanári tanulás és professzionalizáció? Korábbi kutatások és elméletek a tanári tanulás és professzionalizáció terén. Melyek a legfontosabb fogalmak és megközelítések? Tanulási környezet és szakmai fejlődés. Hogyan alakul a tanárok szakmai fejlődése az oktatási intézményekben és az online tanulási környezetben. |
|
Interkulturális kompetenciák fejlesztése a koragyermekkori nevelésben.
|
Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok feltárása és elemzése. Milyen lehetőségek vannak az intézményes nevelés során a szülőkkel való partneri viszony kialakítására? Milyen kompetenciákra van szüksége a koragyermekkori intézményes nevelésben dolgozóknak? |
neveléstudományi MA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
A pedagógusok tudásmegosztói tevékenysége (MEK) |
A MEK (Mesterpedagógus programok kutatása) kutatás meglévő adatbázisának (1000 fő), illetve a mesterprogramok dokumentumainak másodelemzésére, esettanulmányok, interjúk készítésére nyílik lehetőség a tudásmegosztás területéhez kapcsolódóan. |
|
A pedagógusok reflektív szemlélete (MEK) |
A reflektív szemlélet ma már a nemzetközi pedagóguskutatások központi fókuszában álló, a pedagógusok szakmai fejlődését meghatározó paradigmaként van jelen. A téma kapcsán kutatni lehet a reflektív szemlélet kialakulását a pedagógusképzésben, a reflektív gondolkodás és gyakorlat minőségét a köznevelésben, a reflektív szemlélet fejlesztésének és támogatásának lehetőségeit. |
pedagógia BA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Segítő szolgálat az iskolában/óvodában
|
Hogyan gondolkodik az iskola/óvoda az esetleges zavarok (családi, iskolai ártalmak) megszüntetésének segítéséről, kikkel, milyen szervezetekkel, szakemberekkel működik együtt ennek érdekében? Kik a segítő partneri hálózat részei? Milyen speciális feladatot ellátó szakemberek jelennek meg az iskolában/óvodában? Hogyan jelenik meg a segítés a különböző szereplők (tanárok-szülők, tanárok-tanárok stb.) közötti együttműködésben? A témán belül a szakdolgozó gyakorlati helyéül választott szervezetről készül esettanulmány. |
neveléstudományi MA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Tókos Katalin |
A szakmai identitás alakulása az egyéni életút során, az intézményi környezet szerepe, jellemzői- narratív életút-vizsgálat, esettanulmány |
A téma a kutatócsoport Pedagóguskutatás témájához kapcsolódik, ezen belül szorosabban a pedagógusok szakmai fejlődésének, szakmai identitásának alakulását befolyásoló külső és belső tényezők, intézményi környezet szerepének vizsgálatára koncentrál. A kutatás során arra keresünk választ, hogy milyen tényezők vannak hatással, befolyásolják a pedagógusok szakmai identitásának szerveződését (identitásképző elemek) az életút során, továbbá, hogy az identitás tudatosításának mi lehet a célja, haszna az egyén és az intézmény szempontjából. |
Tanulást támogató környezetek jellemzői
|
Miben több, más a tanulási környezet az infrastrukturális feltételekhez és a taneszközök, technológiák használatához képest? Hogyan, milyen szempontok mentén írhatók le, ismerhetők meg és fejleszthetők a tanulást támogató környezetek? A kutatás során a szakdolgozónak lehetősége van egy, vagy több, a tanulást támogató környezet eseteinek kiválasztására, elemzésére, összehasonlítására, vagy egy általa elemzett tanulási környezet továbbfejlesztésére/továbbfejlesztési tervének kidolgozására. |
pedagógia BA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei |
A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat. |
|
A tanulást támogató értékelés módszerei és intézményi gyakorlat |
A hazai iskolarendszerben még nem eléggé elterjedtek a fejlesztő értékelés módszerei, eszközei. Vizsgálni lehet e módszerek alkalmazási lehetőségeit, gyakorlati hasznát, megvalósítását, eredményességének hatásait. |
neveléstudományi MA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Lénárd Sándor |
Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei |
A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat. |
Pedagógiai innovációk a közoktatásban |
Számtalan pedagógiai újítás, fejlesztés, innováció indul el a hazai közoktatási, köznevelési rendszerben, ezek közül kevés hatása maradandó. Az eredményes újítások sajátosságait, rendszerkörnyezetét és támogatási formáit lehet kvantitatív és kvalitatív módszerekkel kutatni.
|
|
Lénárd Sándor és Czirfusz Dóra |
A szakképzés aktuális kérdései. |
A szakképzésben jelenleg többféle képzési forma is vizsgálható. A rugalmas képzéseken jellemzően hátrányos helyzetű, az iskolából korábban lemorzsolódott fiatalok helyzetét lehet feltárni. A duális képzésben a munkatapasztalat megszerzésének lehetősége és a gyakorlatok keretében szerzett tudás felmérése vizsgálható. A szakképző iskolák és a technikumok képzési struktúrájának eltérése és az ebből adódó különbségek is megismerhetők. A választott téma függvényében nagymintás kérdőíves adatbázis is rendelkezésre áll a kérdések vizsgálatára. |
pedagógia BA és neveléstudomány MA |
||
oktató |
téma/cím |
a téma leírása |
Sport és életmód a médiában. |
gyerekműsorokban, felnőtt műsorokban, sportági megoszlás szerint, az olimpia évében, más években, stb. |
|
Egy meghatározott sportrendezvény sportolásra mozgósító hatásának tanulmányozása. | A sportrendezvény résztvevői és/vagy nézői körében végzett vizsgálat. Miért van ott, sportolási előélete, utóélete, stb. A rendezvény lehet iskolai, települési, régiós, vagy országos rendezvény is. Mindezek vizsgálhatók parasport-rendezvények esetében is. |
|
A versenysport és a szabadidősport: összefüggések, különbségek, trendek. | Különböző sportágak verseny és szabadidős ágazatainak azonosságai, különbségei (mozgástartalom, eszközök, szabályok, versenyzés, a résztvevő korosztály, élettani hatás, stb.) Élsportoló-szülők gyermekeinek sportágválasztási szokásai, indokai, motívumai. |
|
Módszertani kísérlet testnevelésben. | - adott módszertan akciókutatásbeli kipróbálása - testnevelési projekt - zene a testnevelés órán, stb. |
|
A testnevelés tantárgyi integrációs lehetőségei. | Trend ma a tantárgyköziség, egy -egy téma feldolgozás esetében azt többféle tantárgyi tartalmon keresztül megvilágítani. Feldolgozható témaötletek, vagy akciókísérlet (projekt) formában is. | |
A testnevelő tanár, mint minta. | A testnevelő tanár lehet minta tanítványainak (akár példakép), saját gyerekeinek, az egészséges életmód promótálója kollégáinak, stb. | |
IKT eszközök a testnevelésben. |
Az iskolai testnevelésben bevont IKT eszközök (zenehallgató, okostelefon, applikációk, videófelvevő, okosórák, stb.) és felhasználási lehetőségeik. A téma feldolgozható akciókutatással és dokumentált felhasználások elemzésével is. |
Misley Helga a 2023-2024. tanévben nem vállal szakdolgozati témavezetést.
Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport
képzés |
oktató |
téma/cím |
BA |
Tanítói és tanári életutak a 19-20. században.
Gyermek/iskola/család a szépirodalomban.
Gyermek/iskola/család a filmművészetben. |
|
MA |
Baska Gabriella |
Pedagógiai sajtó a 19-20. századi Magyarországon. A tanítói/tanári pálya presztízsének története.
A tanítói/tanári pálya reprezentációja a szakmai és nem szakmai sajtóban. |
BA és MA |
A magyar középiskolai tanárság professzionalizációjának folyamata nemzetközi összehasonlításban, 1862-1949.
A professzionalizáció mint kulturális transzfer.
A középiskolai tanárság képzésére szolgáló intézmények, mint emlékezeti helyek (lieux de mémoire).
A középiskolai tanárság professzionalitásának változásai, 1862-1949.
A középiskolai tanárság professzionalitásáról folyó diskurzusok, 1862-1949.
A magyar szakkollégiumi intézményrendszer története, jelenkori változásai.
A magyar felsőoktatás államosításának technikái, 1949-1956. |
|
BA |
A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, B) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között. A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat. Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet-tanárélet változó performatív jegyeinek, c) az iskolai mimetikus tanulás, d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei. |
|
MA |
Németh András |
A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, B) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között. A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat. Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet- tanárélet változó performatív jegyeinek, c) az iskolai mimetikus tanulás, d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei. |
BA |
A magyar reformpedagógiai - és életreform mozgalom filozófiai gyökerei; harmadikutas utópiái utópiái; egyéni vagy szociális kiútkeresései. Az 1968-as diáklázadások filozófiai gyökerei, hatása és szerepe az oktatási reformokra. Reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. és 21. századi iskolában: lokális képviselők, reformiskolák, egyesületekben, szerepe a helyi sajtóban, a helyi iskolák nevelési programjában). A projektmódszer alkalmazásának hazai gyakorlata. Működő sikeres óvodai, iskolai gyakorlatok bemutatása, elemzése. Ifjúsági mozgalom a 20. században (úttörő, KISZ, cserkészet) bemutatása. |
|
MA |
Vincze Beatrix |
Élménypedagógia, projektpedagógia, múzeumpedagógia szerepe a nevelési folyamatokban. Működő hazai alternatív-és reformpedagógiai modellek, kísérletek bemutatása. |
BA és MA |
19-21. századi oktatásügy Magyarországon. Pedagógiai/oktatáspolitikai diskurzusok tartalomelemzése. A hálózatelemzés pedagógiai/neveléstudományi alkalmazhatósága. Tehetséggondozás a köz- és felsőoktatásban. Nemzetközi összehasonlító elemzések a neveléstudomány helyzetének, országos/makro-regionális jellemzőinek feltárásához. |