Szakdolgozati témajegyzék

A Neveléstudományi Intézet kutatócsoportjainak témaajánlásai szakdolgozathoz, diplomamunkához a 2021-2022. tanévben

A szakdolgozatok elkészítése témaválasztástól függően kutatási etikai engedélyhez kötött. Az etikai engedélyt a témavezető kezdeményezi a hallgató által kitöltött formanyomtatványon keresztül. Az engedélyeztetés, ahogy maga a kutatás is, egy időigényes folyamat, amelyet, ha megfelelő tervezés előz meg, később gördülékenyen zajlik.

Javasoljuk tehát a szakdolgozati téma átgondolását, lépéseinek alapos megtervezését és azt, hogy a lehető leghamarabb, s ne a témabejelentő benyújtási határidejének hetében vegye fel a kapcsolatot a témavezetővel.

(Frissítve 2021. szeptember 24-én)

Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport

cím

témaleírás

oktató

Az oktatási rendszerek XXI. századi globális és európai fejlődési trendjei

Ezen az átfogó témán belül igen sok konkrét téma képzelhető el. Ezek lehetnek átfogóak – mint amilyen például „Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében”, a „Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében” vagy „Az Európai Unió szerepe az oktatás területén: az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok, uniós hatások a magyar oktatásügyben” – de lehetnek egy-egy speciális területre fókuszálóak. Ilyen területek például az oktatási reformok, az egyenlőtlenségek, az elszámoltathatóság és az értékelés kérdései, az oktatási rendszerek irányítása, vagy tanári szakma problémái. E tágabb témakörökön belül közoktatási és felsőoktatási témák egyaránt választhatóak. E téma választása az oktatásról szóló nemzetközi irodalom alapos elemzését igényli, és kizárólag megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák a lehetséges témákra:

-          Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében

-        Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében

-        Az oktatáskutatás globális trendjei

-          Az Európai Unió szerepe az oktatás területén. Az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok. Uniós hatások a magyar oktatásügyben

Halász Gábor

Reformok, fejlesztési beavatkozások és innováció az oktatásban

Ezen az átfogó témán belül is több konkrét téma lehetséges. E téma választása lehetővé teszi az irányításommal korábban folyt ImpAla kutatás (lásd itt) és Innova kutatás (lásd itt) eredményeinek felhasználását és a bekapcsolódást a jelenleg folyó MoTeL kutatásba (lásd itt). E tágabb témakörökön belül közoktatási és felsőoktatási témák egyaránt választhatóak. A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák lehetséges konkrét témákra:

-        Oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének vizsgálata

-          Hazai vagy más országokban zajlott oktatást érintő reformok, oktatásfejlesztési programok elemzése

-        Uniós finanszírozású fejlesztési beavatkozások hatásainak vizsgálata

A tanulószervezeti viselkedés jellemzői oktatási intézményekben

A téma keretében köznevelési vagy felsőoktatási intézményi kontextusban lehet vizsgálni a tanulószervezeti viselkedés komplex jelenségét, amely érintheti a munkahelyi tanulás, szervezeti tanulás, a szervezeti kultúra és a vezetés és szervezés egyéb területeit is. Az önálló hallgatói kutatás során a téma nyitott kvantitatív és kvalitatív módszertan alkalmazására, illetve komplex esettanulmányok készítésére is. A témán belül lehetőség van az önálló érdeklődési kör mentén bővíteni vagy fókuszálni valamilyen részterületre. A kutatáshoz a témavezető több nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre.

Horváth László

Digitális transzformáció az oktatásban

Napjaink egyik meghatározó trendje a köznevelésben és a felsőoktatásban is (de tágabban, a társadalmi-gazdasági környezetet érintve) a digitális transzformáció. A téma keretében lehetőség van a digitális transzformáció oktatási összefüggéseinek rendszer-, intézményi- vagy egyéni szintű folyamatainak vizsgálatára (pl. digitális technológia pedagógiai integrációja, pedagógusok digitális kompetenciája, digitálisan kompetens szervezet, digitális oktatási innovációk keletkezése és terjedése, digitális transzformáció hatása a munka világára, a tanári professzióra stb.). A téma szorosan kapcsolódik a „A digitális transzformáció hatása az oktatási szektor képesség-ökoszisztémájának dinamikájára” című poszt-doktori kutatáshoz. A kutatáshoz a témavezető több nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre.

A felsőoktatás harmadik missziója

A téma keretében lehetőség adódik a felsőoktatás tágan értelmezett harmadik missziójával összefüggésben lévő témák elméleti vagy empirikus vizsgálatára. A harmadik misszió alatt a felsőoktatás azon gazdasági és társadalmi tevékenységét értjük, amellyel hozzájárul a közvetlen környezet és a régió fejlődéséhez. Ebből kifolyólag a témához több lehetőség is kapcsolódik, pl. a felsőoktatás és gazdasági szereplők (vagy felsőoktatás-iskola) együttműködése, tudástranszfer és innovációs tevékenységek, társadalmi felelősségvállalás, vállalkozó egyetem koncepciója stb. A kutatáshoz a témavezető nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre.

Nemzetköziesedés a felsőoktatásban

A nemzetköziesedés napjaink egyik meghatározó felsőoktatási trendje. A tágan értelmezett témába nem csak az oktatói és hallgatói mobilitások, hanem a nemzetközi együttműködések, oktatásfejlesztési és kutatási projektek, illetve a „nemzetöziesedés otthon” (az interkulturális dimenzió beépítése a hazai tanulási környezetbe) témakörei is beletartoznak. A téma keretében lehetőség van elméleti vagy empirikus (kvantitatív, kvalitatív vagy esettanulmány kutatási stratégia alkalmazásával) aspektusból is vizsgálni az említett jelenségeket. A kutatáshoz a témavezető nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre

 

Kálmán Orsolya

Tanulók/hallgatók mint partnerek az oktatásban

(BA/MA)

A tanulásközpontú tanítás, képzések fejlesztése során a diákok hangja is formálhatja a kialakított tartalmakat, tanulásszervezési módokat, de a már működő pedagógiai gyakorlatra, tanításra vonatkozó visszajelzéseik is jelentősen alakíthatják, továbbfejleszthetik a mindennapi pedagógiai gyakorlatot. E téma keretében lehet foglalkozni azzal, hogy egyáltalán milyen lehetséges módjai vannak a "tanulói hang" megszólaltatásának, a tanulók és tanárok ezzel kapcsolatos tapasztalatainak, milyen nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat lehet megismerni.

Az oktatók szakmai tanulása és támogatása a felsőoktatásban

(BA, MA)

A hazai felsőoktatásban az oktatók jellemzően nem rendelkeznek pedagógiai végzettséggel, ugyanakkor a szakmai fejlődés, az oktatásról és magukról mint oktatókról való tanulás számos formája, útja nyitva áll előttük. Ilyen a szakdolgozat keretében jól vizsgálható kérdéskörök, témák lehetnek 1) egy képzéshez/szakhoz tartozó oktatói közösség tanulása, fejlődése 2) az oktatói identitás változása, a szakmai tanulás kritikus eseményei 3) kezdő oktatók tapasztalatai 4) új kurzusok kidolgozásának tapasztalatai különböző szakokon 5) a nem főállású oktatók tanulása és támogatása 6) hallgatói visszajelzések szerepe az oktatók tanulásában

Tanulni tanulás a közoktatásban/felsőoktatásban

(BA/MA)

A tanulási kompetencia a kulcskompetenciák egyike, melynek fejlesztésére vonatkozó gyakorlatokat érdemes elemezni iskolai szinten, tantárgyhoz vagy felsőoktatási képzéshez kötődően. A tanulni tanulás céljait, fókuszait, stratégiáját, megvalósulását, tanulói, tanári és szülői tapasztalatait elemezve számos eredményes irányt és nehézséget tárhat fel egy esettanulmány.

Együttműködésre épülő tanulás

(BA, MA)

A közoktatás, felsőoktatás és a munka világa is elvárt kompetenciaként fogalmazza meg az együttműködő képességet. E témakör azzal foglalkozik, hogy a különböző osztálytermi, iskolán kívüli tevékenységek során hogyan alakul a diákok, hallgatók együttműködése, hogyan gondolkodnak az együttműködési tapasztalataikról, hogyan tanulják az együttműködést, valamint mit gondolnak a pedagógusok arról, hogyan támogathatják a diákok közti együttműködést. A szakirodalmak alapján a pedagógusok együttműködő tanulása, az iskolákban a tanuló szakmai közösségek megjelenése is kulcsfontosságú az eredményesség kapcsán, ugyanakkor még ennek hazai tapasztalatai kevéssé feltártak: mit gondolnak az együttműködő tanulásról a pedagógusok, milyen nehézségeik vannak, mit élnek meg pozitívként?

A szakdolgozat kutatásmódszertani szempontból főként esettanulmány lehet vagy kvalitatív interjúkra építhet.

Projekt/kutatás/fejlesztés alapú tanulás (BA/MA)

A tanulók kompetenciáinak fejlesztése érdekében elengedhetetlenek azok a gyakorlati feladatok, melyek egyaránt fejlesztik a tanulói ismereteket, képességeket és attitűdöket. A projekt, a kutatás és a fejlesztés alapú tanulás pedig olyan tanulásszervezési módok, melyek komplex, hétköznapi vagy szakmai helyzetekbe ágyazva lehetővé teszik a tanulói kompetenciák fejlődését. E téma keretében fel lehet tárni a tanulók, tanárok/oktatók ezekkel a tanulásszervezési módokkal kapcsolatos nézeteit, attitűdjeit, konkrét esetek megvalósulásának történetét, a kivitelezhetőség, eredményesség tapasztalatait.

Tanulási környezet fejlesztése és értékelése (MA)

Tanulási környezetek pedagógiai szempontú elemzése, értékelése vagy egy adott tanulási környezet továbbfejlesztésének terve és értékelése. A tanulási környezet kötődhet iskolához, iskolán kívüli világhoz, felsőoktatáshoz. A szakdolgozat lehet feltáró - elemző vagy akciókutatásra épülő.

Pedagógusjelöltek reflektív tanulása

(BA, MA)

A pedagógusjelöltek tanulása során az egyik kulcsfontosságú tényező az elméleti és gyakorlati tudásuk együttes fejlődése, aminek egyik fő útja lehet a jelöltek reflektív tevékenysége. E témán belül lehet vizsgálni a tanárjelöltek, tanárok, mentorok nézeteit a reflektív gyakorlatról, tapasztalataikról, nehézségekről és veszélyekről; az egyes tanári kompetenciákra való reflektív tevékenység jellemzőit, valamint a társak és a mentorok, oktatók szerepét a reflektív gyakorlat, szakmai fejlődés során. E téma kidolgozásához fel lehet használni olyan reflektív naplókat, portfóliókat, amelyeket a tanárjelöltek írtak.

Pedagógusok nézetei a pedagógiai fejlesztésekről, innovációkról

(BA, MA)

A hazai köznevelésben is differenciálódnak a pedagógus szerepkörök.  Az intézményi szinten kiemelkedő, újító pedagógusok mesterpedagógusi pályázatokat nyújthattak be a következő 5 évükre.  E témán belül a mesterpedagógusok pedagógiai innovációval kapcsolatos nézeteit és gyakorlatát lehet feltárni, valamint összehasonlításokat végezni különböző iskolákban tanító tanárok közt, továbbá a tanárjelöltek és tanárok attitűdjeit, nézeteit összehasonlítani a pedagógiai fejlesztésekkel, innovatív gyakorlatokkal kapcsolatban. A mesterpedagógusi pályázatok elemzéséhez egy adatbázis áll rendelkezésre.


Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport

képzés

téma

oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén

BA, MA

A kora gyermekkor pszichológiájával kapcsolatos empirikus kutatások

Vekety Boglárka

MA

'Ezek a mai gyerekek!' Meta-analízis a gyermekkori viselkedési és pszichés problémák alakulásáról az elmúlt évtizedekben

Vekety Boglárka


Oktatási Intézmény- és Programfejlesztés Kutatócsoport

Szint

Téma

Felelős oktató

BA

Fejlesztések a református iskolai alrendszerben: a szakdolgozat keretében református iskolákban folyó fejlesztések vizsgálatából készíthető esettanulmány.

Kopp Erika

 

BA/MA

Magániskolák, egyéni munkarendben tanulás vizsgálata: A szakdolgozat irányulhat az állami és egyházi oktatási formákon kívüli intézmények vizsgálatára az iskolaválasztási motivációk, a szülői elégedettség vagy a szülői bevonódás területén; illetve feltárhatja az egyéni munkarendben tanulók (régi nevén magántanulók) oktatásának jelenlegi helyzetét, sajátosságait, főként kvalitatív módszerekkel.

Kopp Erika

 

BA/MA

Pedagógiai problémahelyzetek és megoldások a távolléti oktatás során (B2 szintű angol nyelvtudás szükséges): A kutatás egy nemzetközi projekt, a RAPIDE (Reimagining a Positive Direction for Education) részeként valósul meg. A hallgatók számára lehetőség nyílik arra, hogy a projekthez kapcsolódva interjúkat készítsenek és ezeket a projekt keretében feldolgozzák, a projekt részeredményeiből pedig elkészítsék saját szakdolgozatukat.

Kopp Erika

 

MA

Református iskolák, óvodák, református intézményrendszer változása, eredményessége: A szakdolgozat a fenti téma valamelyik részterületére irányulhat. A témát választó hallgató egyrészt építhet a kutatócsoportban rendelkezésre álló, református iskolák eredményességéről, intézményi tanulási folyamatairól adatokat tartalmazó adatbázisokra, ezek adatait felhasználva végezhet elemzéseket saját szakdolgozatában, másrészt lehetősége van kutatások, fejlesztések folyamatának vizsgálatára. Ez utóbbi téma esetén esettanulmány készítését javasoljuk.

Kopp Erika

 

MA

Intézményfejlesztés/programfejlesztés és szervezeti tanulás: A szakdolgozat egy intézmény vagy program fejlesztési folyamatának vizsgálatát tartalmazza. A vizsgált fejlesztés lehet egy munkaközösségi folyamat, módszerek, eszközök adaptációja-fejlesztése, helyi tanterv vagy képzési program részének fejlesztése. Bármelyik téma választása esetén fontos, hogy a vizsgálat a kapcsolódó szervezeti tanulási folyamatokat is elemezze. A téma választása esetén akciókutatás vagy esettanulmány készítését javasoljuk.

Kopp Erika

 


Oktatás-Jog-Pedagógia Kutatócsoport

cím

témaleírás

oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén

pedagógia BA

Jogok és kötelezettségek a köznevelésben

Tanulók és pedagógusok, valamint az oktató-nevelő munkát segítők jogai és kötelezettségei, tanulói fegyelmi és kártérítési felelősség, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek).

Rónay Zoltán

A köznevelés szervezete és szabályozása

A hazai köznevelés intézményhálózata; az egyes intézménytípusok, azok szervezete, működése, vezetése; fenntartói és ágazatirányítási jogosítványok; mindezek nemzetközi és történeti dimenziói.

Rónay Zoltán

neveléstudomány MA

Jogok és kötelezettségek az oktatásban

Tanulók, hallgatók és pedagógusok, egyetemi-főiskolai oktatók, valamint intézményekben dolgozók jogai és kötelezettségei, fegyelmi és kártérítési felelősségük, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek).

Rónay Zoltán

A hazai oktatási intézményrendszer és szabályozása

Intézményhálózat, intézménytípusok a magyar oktatás valamennyi szintjén k; az egyes intézménytípusok, szervezete, működése, vezetése; fenntartói és ágazatirányítási jogosítványok; mindezek nemzetközi és történeti dimenziói; belső szabályozók és jogszabályi keretek.

Rónay Zoltán

Az egyetemek vezetése

Az intézményi menedzsment történeti és nemzeti dimenziói; Az egyetemek akadémiai vezetésének különböző modelljei, A rektori funkció; Az egyetemek működtetése, a menedzsment szemlélet megvalósulása; Stratégiai, gazdálkodási döntéshozatal; - Egyetemi testületek

Rónay Zoltán

Vezetői felelősség

Egyetemvezetők felelősségének aspektusai; Etikus vezetés; Vezetői etika; Szakmai felelősség az egyetemek; vezetésében; Jogszabályi keretek

Rónay Zoltán

Jogok és kötelezettségek az oktatásban

Tanulók, hallgatók és pedagógusok, egyetemi-főiskolai oktatók, valamint intézményekben dolgozók jogai és kötelezettségei, fegyelmi és kártérítési felelősségük, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek).

Rónay Zoltán

 


Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport

képzés

téma

oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén

pedagógia BA

Állampolgári nevelés lehetőségei

 

 

 

Horváth H. Attila

Erkölcsi szocializáció napjainkban

Az informális tanulás színterei

A vállalkozó és kezdeményező kompetencia fejlesztése az iskolában

Mikrotörténeti kutatások a pedagógiában

neveléstudomány MA

Nevelésfilozófiai irányzatok

 

 

 

Mészáros György

Társadalmi nemek és oktatás

Szexuális nevelés, szexualitás és iskola

Kritikai állampolgári nevelés

Ifjúsági kultúrák

Cigány tanulók az oktatási rendszerben

Állampolgári nevelés lehetőségei

Horváth H. Attila

 

 

 

Erkölcsi szocializáció napjainkban

Az informális tanulás színterei

A vállalkozó és kezdeményező kompetencia fejlesztése az iskolában

Freinet-pedagógia aktualitása

Az informális tanulás formái

Mikrotörténeti kutatások a pedagógiában

 


Pedagógiai Innovációk és Társadalmi Esélyek Kutatócsoport

képzés

téma

oktató(k), aki(k)hez fordulni lehet témaválasztás esetén

MA

Kreativitás és digitális technológia oktatási összefüggései.

A kutatás irányulhat a kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai tényezők azonosítására.

Bereczki Enikő Orsolya

MA

Iskolaeredményességi kutatások; Iskolai lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás;

Oktatási egyenlőtlenségek; Iskolai klímavizsgálatok; Oktatási programok értékelése, hatásvizsgálata; Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában.

Felsőoktatási hallgatói vizsgálatok, nyomon követési vizsgálatok.

Fehérvári Anikó

Paksi Borbála

Széll Krisztián

MA

Szociális és érzelmi tanulás a családban, az óvodában és az iskolában; A szociális és érzelmi tanulást segítő programok (SEL) elemzése; A szociális készségek, képességek fejlesztésének óvodás- és iskoláskori lehetőségei; A gyermekkori kötődések pedagógiai vonatkozásai.

Zsolnai Anikó

MA

Gyermekkorok a 21. században. A gyermekkor értelmezési lehetőségei és átalakulása multidiszciplináris megközelítésben. A gyermekkor megváltozása és az iskola szerepe, lehetőségei és feladatai.

Gyermekek és fiatalok Iskolaképe. Iskolai attitűd. A tanulók iskoláról alkotott nézeteinek megismerése. Az iskolai attitűd mérésének lehetőségei, iskolai attitűd vizsgálatok.

 

Czető Krisztina

MA

Az iskolakészültség felmérésének technológia alapú és hagyományos lehetőségei,

Számolási készségek technológiával támogatott fejlesztése iskolakezdéskor,

Digitális oktatási eszközök alkalmazása az óvodai matematikai nevelés területén,

Gondolkodási képességek fejlesztése az óvoda-iskola átmenet időszakában,

A természettudományos gondolkodás technológiával támogatott fejlesztése alsó tagozatban,

A technológia alapú értékelés változatos eszközeinek alkalmazása matematika és természettudományok tanítása során,

Az OECD PISA-mérés matematika és természettudomány eredményeinek másodelemzése.

Rausch Attila

BA

Kreativitás és digitális technológia oktatási összefüggései.

A kutatás irányulhat a kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai tényezők azonosítására.

Bereczki Enikő Orsolya

BA

Oktatási egyenlőtlenségek (területi, szocioökonómiai, digitális, nemi, etnikai egyenlőtlenségek).

Fehérvári Anikó

 

BA

Iskolai légkör, Eredményesség és méltányosság az oktatásban, Oktatási esélyek, egyenlőtlenségek

Oktatási programok értékelése, hatásvizsgálatok az oktatásban.

Széll Krisztián

BA

Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában.

Paksi Borbála

 

BA

Szociális és érzelmi tanulás a családban, az óvodában és az iskolában; A szociális és érzelmi tanulást segítő programok (SEL) elemzése; A szociális készségek, képességek fejlesztésének óvodás- és iskoláskori lehetőségei; A gyermekkori kötődések pedagógiai vonatkozásai.

Zsolnai Anikó

BA

Gyermekkorok a 21. században. A gyermekkor értelmezési lehetőségei és átalakulása multidiszciplináris megközelítésben. A gyermekkor megváltozása és az iskola szerepe, lehetőségei és feladatai.

Gyermekek és fiatalok Iskolaképe. Iskolai attitűd. A tanulók iskoláról alkotott nézeteinek megismerése. Az iskolai attitűd mérésének lehetőségei, iskolai attitűd vizsgálatok.

Czető Krisztina

BA

Az iskolakészültség felmérésének technológia alapú és hagyományos lehetőségei,

Számolási készségek technológiával támogatott fejlesztése iskolakezdéskor,

Digitális oktatási eszközök alkalmazása az óvodai matematikai nevelés területén,

Gondolkodási képességek fejlesztése az óvoda-iskola átmenet időszakában,

A természettudományos gondolkodás technológiával támogatott fejlesztése alsó tagozatban,

A technológia alapú értékelés változatos eszközeinek alkalmazása matematika és természettudományok tanítása során,

Az OECD PISA-mérés matematika és természettudomány eredményeinek másodelemzése

Rausch Attila


Pedagógusok, Pedagógus szakmai közösségek, Pedagógusképzés Kutatócsoport

pedagógia BA

oktató

téma/cím

a téma leírása

’A’ típusú dolgozat - Egy pedagógiai probléma elméleti, történeti és/vagy empirikus kutatása

Rapos Nóra

A pedagógiai asszisztens szerepe a szervezetben

A pedagógiai asszisztens szervezeti szerepértelmezése értelmezés és megvalósítása igen sokszínű képet mutat mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban. Ennek feltárása, összehasonlító vizsgálat és/vagy estelemzése a dolgozat tárgya.

A szülőkkel való kapcsolattartás megújuló formái

 

A szülőkkel való kapcsolattartás klasszikus formái a szülői értekezlet, fogadóóra, stb. Az iskola funkciójának változása, valamint a megváltozott kommunikációs rendszerek azonban felvetik a kérdést, hogy vannak-e megújuló formái a szülőkkel való kapcsolattartásnak. A kutatás célja e megújuló formák feltárása és értelmezése a különböző szereplők nézőpontjából.

’C’ típusú dolgozat - Tudatos-módszeres önreflexió értékelési/fejlődési portfólió formájában

Pedagógiai asszisztens portfólió

Az elkészítendő munka célja, hogy a hallgatók számot adjanak arról, hogy a képzés során mennyiben fejlődtek a kimenetként meghatározott kompetenciákban. Cél továbbá, hogy tudatos-módszeres önreflexióval, portfólió formájában alkalmazza a szakdolgozat készítője a pedagógia adott szakterületén megszerzett elméleti és gyakorlati tudását és reflektív szemléletét.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Rapos Nóra

Pedagógusképzés nemzetközi és hazai vizsgálata

A pedagógusképzés nemzetközi tendenciának megértése lehetővé teszi a hazai fejlesztések megalapozását. A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Lehetséges témák: 1) Az együttműködő szakmai közösségek szerepe a pedagógusképzésben; 2) A gyakorlatok rendszere és funkcióinak változása; 3) A mentorálás funkciója és gyakorlata.

Képzési programok a tanárképzésben

A képzési programban sűrűsödik össze az a filozófia, küldetés, amit az intézmény, kar, szak, képzés magáénak vall; a szakhoz kötődő tanulási eredmények, célok; a tanulási – tanítási tevékenység koherens terve; az érvényes és megbízható értékelés előre kialakított rendszere; s a tanulást támogató rendszer stb. A tanárképzési programok esetén a közös filozófia kialakítása különös hangsúllyal bír a képzés több szereplős jellege miatt. E problémakör számtalan feldolgozási utat kínál a szakdolgozó számára, melynek során kiemelt jelentőségű kell legyen a nemzetközi tájékozódás is.

A szakmai támogatás szerepe, funkciója és formái a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése során

A folyamatos szakmai fejlődés különböző értelmezései különböző támogató rendszerek működtetést feltételezik, vagyis szükségessé válik annak átgondolása, hogy a szakmai fejlődést és tanulást dinamikus rendszerként értelmezve, milyen hatékony és eredményes fejlődését segítő támogató rendszer kialakítása lehet előremutató. A szakdolgozat készítése során lehetőség van kutatócsoport munkájához kapcsolódni.

Pedagógusok szakmai fejlődése – tanulás a pályán

A folyamatos szakmai fejlődés (FSZF) gondolata elfogadottá vált az elmúlt évtizedben a pedagóguspályához kötődően hazánkban is. Megjelenik az oktatáspolitikai gondolkodásban, a képzés tervezése és gyakorlata során, szerepe van a köznevelési intézmények működésében épp úgy, mint a személyes szakmai életút alakulásában és formálásban. A kutatások jelentős része azonban nem szentel elég figyelmet a pedagógusok személyes szakmai fejlődését meghatározó egyéni tényezők vizsgálatára, valamint e személyes tényezők értelmezésre a szervezeti kontextusba.

A szakdolgozat készítése során lehetőség van mesterpedagógusok szakmai életút elemzésre kutatócsoporthoz kapcsolódva.

 

pedagógia BA / neveléstudomány MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Kovács Ivett

Az idegennyelvű intézményes nevelés kisgyermekkorban

 

Minthogy az idegennyelv-tanulás megkezdése egyre korábbi életkorra tolódik, a kora gyermekkori nevelés intézményei is egyre hangsúlyosabb szerepet vállalnak e téren. A dolgozat tárgya a nemzetközi és a két nyelven nevelő óvodák sajátosságainak vizsgálata esettanulmány formájában.

Óvodák szervezeti kultúrája és pedagógusközössége

 

A téma a szervezet- és pedagóguskutatások fókuszába ritkán kerülő óvodai közösségeket vizsgálja. Milyen sajátosságait azonosíthatjuk az óvodák szervezeti kultúrájának? Mi jellemzi az óvodákban dolgozó pedagógusközösségeket? Hogyan támogatja vagy akadályozza a szervezeti kultúra a pedagógusok szakmai együttműködését és szakmai fejlődését? A problémakör feltárása, vizsgálata a dolgozat tárgya.

Interkulturális nevelés az óvodában

Mit jelent az interkulturális nevelés az óvodában? Hogyan gondolkodnak erről a kérdésről az óvodapedagógusok? Milyen módszereket alkalmaznak a mindennapi gyakorlatban? Vélemények, nézetek, jó gyakorlatok feltárását célozza a dolgozat.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Szivák Judit

A pedagógusok tudásmegosztói tevékenysége (MEK)

A MEK (Mesterpedagógus programok kutatása) kutatás meglévő adatbázisának (1000 fő), illetve a mesterprogramok dokumentumainak másodelemzésére, esettanulmányok, interjúk készítésére nyílik lehetőség a tudásmegosztás területéhez kapcsolódóan.

A pedagógusok reflektív szemlélete (MEK)

A reflektív szemlélet ma már a nemzetközi pedagóguskutatások központi fókuszában álló, a pedagógusok szakmai fejlődését meghatározó paradigmaként van jelen. A téma kapcsán kutatni lehet a reflektív szemlélet kialakulását a pedagógusképzésben, a reflektív gondolkodás és gyakorlat minőségét a köznevelésben, a reflektív szemlélet fejlesztésének és támogatásának lehetőségeit.

 

pedagógia BA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Tókos Katalin

Segítő szolgálat az iskolában/óvodában

 

Hogyan gondolkodik az iskola/óvoda az esetleges zavarok (családi, iskolai ártalmak) megszüntetésének segítéséről, kikkel, milyen szervezetekkel, szakemberekkel működik együtt ennek érdekében? Kik a segítő partneri hálózat részei? Milyen speciális feladatot ellátó szakemberek jelennek meg az iskolában/óvodában? Hogyan jelenik meg a segítés a különböző szereplők (tanárok-szülők, tanárok-tanárok stb.) közötti együttműködésben? A témán belül a szakdolgozó gyakorlati helyéül választott szervezetről készül esettanulmány.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Tókos Katalin

A szakmai identitás alakulása az egyéni életút során, az intézményi környezet szerepe, jellemzői- narratív életút-vizsgálat, esettanulmány

A téma a kutatócsoport Pedagóguskutatás témájához kapcsolódik, ezen belül szorosabban a pedagógusok szakmai fejlődésének, szakmai identitásának alakulását befolyásoló külső és belső tényezők, intézményi környezet szerepének vizsgálatára koncentrál. A kutatás során arra keresünk választ, hogy milyen tényezők vannak hatással, befolyásolják a pedagógusok szakmai identitásának szerveződését (identitásképző elemek) az életút során, továbbá, hogy az identitás tudatosításának mi lehet a célja, haszna az egyén és az intézmény szempontjából.

Tanulást támogató környezetek jellemzői

 

Miben több, más a tanulási környezet az infrastrukturális feltételekhez és a taneszközök, technológiák használatához képest? Hogyan, milyen szempontok mentén írhatók le, ismerhetők meg és fejleszthetők a tanulást támogató környezetek? A kutatás során a szakdolgozónak lehetősége van egy, vagy több, a tanulást támogató környezet eseteinek kiválasztására, elemzésére, összehasonlítására, vagy egy általa elemzett tanulási környezet továbbfejlesztésére/továbbfejlesztési tervének kidolgozására.

 

pedagógia BA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Lénárd Sándor

Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei

A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat.

A tanulást támogató értékelés módszerei és intézményi gyakorlat

A hazai iskolarendszerben még nem eléggé elterjedtek a fejlesztő értékelés módszerei, eszközei. Vizsgálni lehet e módszerek alkalmazási lehetőségeit, gyakorlati hasznát, megvalósítását, eredményességének hatásait.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Lénárd Sándor

Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei

A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat.

Pedagógiai innovációk a közoktatásban

Számtalan pedagógiai újítás, fejlesztés, innováció indul el a hazai közoktatási, köznevelési rendszerben, ezek közül kevés hatása maradandó. Az eredményes újítások sajátosságait, rendszerkörnyezetét és támogatási formáit lehet kvantitatív és kvalitatív módszerekkel kutatni.

Misley Helga a 2021-2022. és a 2022-2023. tanévben nem vállal szakdolgozati témavezetést.


Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport

képzés

oktató

téma/cím

BA

Baska Gabriella

Tanítói és tanári életutak a 19-20. században.

 

Gyermek/iskola/család a szépirodalomban.

 

Gyermek/iskola/család a filmművészetben.

MA

Baska Gabriella

Pedagógiai sajtó a 19-20. századi Magyarországon.

A tanítói/tanári pálya presztízsének története.

 

A tanítói/tanári pálya reprezentációja a szakmai és nem szakmai sajtóban.

BA és MA

Garai Imre

A magyar középiskolai tanárság professzionalizációjának folyamata nemzetközi összehasonlításban, 1862-1949.

 

A professzionalizáció mint kulturális transzfer.

 

A középiskolai tanárság képzésére szolgáló intézmények, mint emlékezeti helyek (lieux de mémoire).

 

A középiskolai tanárság professzionalitásának változásai, 1862-1949.

 

A középiskolai tanárság professzionalitásáról folyó diskurzusok, 1862-1949.

 

A magyar szakkollégiumi intézményrendszer története, jelenkori változásai.

 

A magyar felsőoktatás államosításának technikái, 1949-1956.

BA

Németh András

A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is

Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, B) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai.

A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között. A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat.

Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz   kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet-tanárélet változó performatív jegyeinek, c) az iskolai mimetikus tanulás, d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei.

MA

Németh András

A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete.  Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is

Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései.  A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, B) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is.

A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között. A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat.

Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó   további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet- tanárélet változó performatív jegyeinek, c) az iskolai mimetikus tanulás, d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei.

BA

Vincze Beatrix

A magyar reformpedagógiai - és életreform mozgalom filozófiai gyökerei; harmadikutas utópiái utópiái; egyéni vagy szociális kiútkeresései.

Az 1968-as diáklázadások filozófiai gyökerei, hatása és szerepe az oktatási reformokra.

Reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. és 21. századi iskolában: lokális képviselők, reformiskolák, egyesületekben, szerepe a helyi sajtóban, a helyi iskolák nevelési programjában).

A projektmódszer alkalmazásának hazai gyakorlata. Működő sikeres óvodai, iskolai gyakorlatok bemutatása, elemzése.

Ifjúsági mozgalom a 20. században (úttörő, KISZ, cserkészet) bemutatása.

MA

Vincze Beatrix

Élménypedagógia, projektpedagógia, múzeumpedagógia szerepe a nevelési folyamatokban.

Működő hazai alternatív-és reformpedagógiai modellek, kísérletek bemutatása.

BA és MA

Szabó Zoltán András

19-21. századi oktatásügy Magyarországon.

Pedagógiai/oktatáspolitikai diskurzusok tartalomelemzése.

A hálózatelemzés pedagógiai/neveléstudományi alkalmazhatósága.

Tehetséggondozás a köz- és felsőoktatásban.

Nemzetközi összehasonlító elemzések a neveléstudomány helyzetének, országos/makro-regionális jellemzőinek feltárásához.