Szakdolgozati témajegyzék

Szakdolgozati témajegyzék

A Neveléstudományi Intézet kutatócsoportjainak témaajánlásai szakdolgozathoz, diplomamunkához

A szakdolgozatok elkészítése témaválasztástól függően kutatási etikai engedélyhez kötött. Az etikai engedélyt a témavezető kezdeményezi a hallgató által kitöltött formanyomtatványon keresztül. Az engedélyeztetés, ahogy maga a kutatás is, egy időigényes folyamat, amelyet, ha megfelelő tervezés előz meg, később gördülékenyen zajlik.

Javasoljuk tehát a szakdolgozati téma átgondolását, lépéseinek alapos megtervezését és azt, hogy a lehető leghamarabb, s ne a témabejelentő benyújtási határidejének hetében vegye fel a kapcsolatot a témavezetővel.

A szakdolgozat, diplomamunka benyújtásával kapcsolatos technikai tájékoztató a 2023-2024. tavaszi félévre.

A kutatásetika fontosságáról 2023. májusában készült interjú Rausch Attilával, a PPK Kutatásetikai Bizottságának elnökével.

A mesterséges intelligencia-alapú tartalomgenerálás használatával kapcsolatos kari ajánlás 

 

(A menüpont frissítve 2024. május 15-én.)

Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport

 Kálmán Orsolya

Az oktatói tanulás és támogatása a felsőoktatásban

A hazai felsőoktatásban az oktatók jellemzően nem rendelkeznek pedagógiai végzettséggel, ugyanakkor a szakmai fejlődés, az oktatásról és magukról, mint oktatókról való tanulás számos formája, útja nyitva áll előttük. Jól vizsgálható kérdéskörök: hogyan tanul egy adott szak oktatói közössége? milyen kihívásai vannak a kezdő oktatónak? hogyan értékelik az oktatói kompetenciákat, tanulást? hogyan építhetünk a hallgatókra az oktatói tanulás támogatása során?

Tanulni tanulás a közoktatásban/felsőoktatásban

A tanulási kompetencia a kulcskompetenciák egyike, melynek fejlesztésére vonatkozó gyakorlatokat érdemes elemezni iskolai szinten, tantárgyhoz vagy felsőoktatási képzéshez kötődően. A tanulni tanulás céljait, fókuszait, stratégiáját, megvalósulását, tanulói, tanári és szülői tapasztalatait elemezve számos eredményes irányt és nehézséget tárhat fel egy esettanulmány.

Együttműködésre épülő tanulás

A közoktatás, felsőoktatás és a munka világa is elvárt kompetenciaként fogalmazza meg az együttműködő képességet. E témakör azzal foglalkozik, hogy a különböző osztálytermi, iskolán kívüli tevékenységek során hogyan alakul a diákok, hallgatók együttműködése, hogyan gondolkodnak az együttműködési tapasztalataikról, hogyan tanulják az együttműködést, valamint mit gondolnak a pedagógusok arról, hogyan támogathatják a diákok közti együttműködést. A szakirodalmak alapján a pedagógusok együttműködő tanulása, az iskolákban a tanuló szakmai közösségek megjelenése is kulcsfontosságú az eredményesség kapcsán, ugyanakkor még ennek hazai tapasztalatai kevéssé feltártak: mit gondolnak az együttműködő tanulásról a pedagógusok, milyen nehézségeik vannak, mit élnek meg pozitívként? A szakdolgozat kutatásmódszertani szempontból főként esettanulmány lehet vagy kvalitatív interjúkra építhet.

Tanulási környezet fejlesztése és értékelése

Tanulási környezetek pedagógiai szempontú elemzése, értékelése vagy egy adott tanulási környezet továbbfejlesztésének terve és értékelése. A tanulási környezet kötődhet iskolához, iskolán kívüli világhoz, felsőoktatáshoz. A szakdolgozat lehet feltáró - elemző vagy akciókutatásra épülő.

Reflektív tanulás és tanári kutatás

A pedagógusok, jelöltek tanulása során kulcsfontosságú az elméleti és gyakorlati tudás együttes fejlődése, aminek meghatározó útjai lehetnek a reflektív tanulás különböző formái (pl. reflektív napló, blog, portfólió), a tanári kutatás, a gyerekekkel/tanulókkal közösen végzett fejlesztések (co-creation). Az érintettek értelmezései, nehézségek, eredmények csakúgy vizsgálhatók, mint jógyakorlatok, nemzetközi összehasonlítások, de akár saját akciókutatás is lehetséges.

Házi feladat?!

Hogyan gondolkodnak az érintett szereplők a házi feladat eredményességéről, változó szerepéről, lehetőségeiről? Milyen diskurzusok jelennek meg a közéletben, szakmai kommunikációban?

Kálmán Orsolya és Horváth László

Innovációs kompetenciák fejlesztése és értékelése

Az innovációs kompetencia értelmezése az oktatásban, felsőoktatásban. Kapcsolódás más transzverzális kompetenciákhoz (pl. vállalkozási kompetencia). A fejleszthetőség kérdései.

Kálmán Orsolya és Pálvölgyi Lajos

Projekt/kutatás/fejlesztés alapú tanulás

A tanulók kompetenciáinak fejlesztése érdekében elengedhetetlenek azok a gyakorlati feladatok, melyek egyaránt fejlesztik a tanulói ismereteket, képességeket és attitűdöket. A projekt, a kutatás és a fejlesztés alapú tanulás pedig olyan tanulásszervezési módok, melyek komplex, hétköznapi vagy szakmai helyzetekbe ágyazva lehetővé teszik a tanulói kompetenciák fejlődését. E téma keretében fel lehet tárni a tanulók, tanárok/oktatók ezekkel a tanulásszervezési módokkal kapcsolatos nézeteit, attitűdjeit, konkrét esetek megvalósulásának történetét, a kivitelezhetőség, eredményesség tapasztalatait.

Tanulók / hallgatók mint partnerek az oktatásban

Milyen módon vonódhatnak be, alakíthatják partnerként a tanulók az oktatást, képzést, kutatást? Milyen visszajelzéseket adhatnak a diákok, amelyek beépülnek az oktatás fejlesztésébe? Hogyan tervezheti a tanulást, fejlesztést, értékelést közösen a tanár és tanuló? Szakdolgozatként lehet elméleti munkát készíteni, esetelemzéseket, nemzetközi és hazai jógyakorlatokat elemezni, de akár akciókutatásba is belefogni.


Horváth László

A tanulószervezeti viselkedés jellemzői oktatási intézményekben

A téma keretében köznevelési vagy felsőoktatási intézményi kontextusban lehet vizsgálni a tanulószervezeti viselkedés komplex jelenségét, amely érintheti a munkahelyi tanulás, szervezeti tanulás, a szervezeti kultúra és a vezetés és szervezés egyéb területeit is. Az önálló hallgatói kutatás során a téma nyitott kvantitatív és kvalitatív módszertan alkalmazására, illetve komplex esettanulmányok készítésére is. A témán belül lehetőség van az önálló érdeklődési kör mentén bővíteni vagy fókuszálni valamilyen részterületre. A kutatáshoz a témavezető több nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre.

Digitális transzformáció az oktatásban

Napjaink egyik meghatározó trendje a köznevelésben és a felsőoktatásban is (de tágabban, a társadalmi-gazdasági környezetet érintve) a digitális transzformáció. A téma keretében lehetőség van a digitális transzformáció oktatási összefüggéseinek rendszer-, intézményi- vagy egyéni szintű folyamatainak vizsgálatára (pl. digitális technológia pedagógiai integrációja, pedagógusok digitális kompetenciája, digitálisan kompetens szervezet, digitális oktatási innovációk keletkezése és terjedése, digitális transzformáció hatása a munka világára, a tanári professzióra, 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztése stb.).

A téma szorosan kapcsolódik a „A digitális transzformáció hatása az oktatási szektor képesség-ökoszisztémájának dinamikájára” című poszt-doktori kutatáshoz. A kutatáshoz a témavezető több nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre.

Felsőoktatás kutatások

A téma keretében lehetőség adódik változatos, a felsőoktatás világát érintő kérdések vizsgálatára. A kutatáshoz a témavezető nagymintás kutatási adatbázishoz is hozzáférést tud adni másodelemzésre. Elsősorban javasolt tematikus fókuszok a
a) harmadik misszió: a felsőoktatás tágan értelmezett harmadik missziójával összefüggésben lévő témák elméleti vagy empirikus vizsgálatára. A harmadik misszió alatt a felsőoktatás azon gazdasági és társadalmi tevékenységét értjük, amellyel hozzájárul a közvetlen környezet és a régió fejlődéséhez. Ebből kifolyólag a témához több lehetőség is kapcsolódik, pl. a felsőoktatás és gazdasági szereplők (vagy felsőoktatás-iskola) együttműködése, tudástranszfer és innovációs tevékenységek, társadalmi felelősségvállalás, vállalkozó egyetem koncepciója

b) nemzetköziesedés: A nemzetköziesedés napjaink egyik meghatározó felsőoktatási trendje. A tágan értelmezett témába nem csak az oktatói és hallgatói mobilitások, hanem a nemzetközi együttműködések, oktatásfejlesztési és kutatási projektek, illetve a „nemzetöziesedés otthon” (az interkulturális dimenzió beépítése a hazai tanulási környezetbe) témakörei is beletartoznak. A téma keretében lehetőség van elméleti vagy empirikus (kvantitatív, kvalitatív vagy esettanulmány kutatási stratégia alkalmazásával) aspektusból is vizsgálni az említett jelenségeket.


Halász Gábor

Az oktatási rendszerek XXI. századi globális és európai fejlődési trendjei

Ezen az átfogó témán belül igen sok konkrét téma képzelhető el. Ezek lehetnek átfogóak – mint amilyen például „Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében”, a „Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében” vagy „Az Európai Unió szerepe az oktatás területén: az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok, uniós hatások a magyar oktatásügyben” – de lehetnek egy-egy speciális területre fókuszálóak. Ilyen területek például az oktatási reformok, az egyenlőtlenségek, az elszámoltathatóság és az értékelés kérdései, az oktatási rendszerek irányítása, vagy tanári szakma problémái. E tágabb témakörökön belül közoktatási és felsőoktatási témák egyaránt választhatóak. E téma választása az oktatásról szóló nemzetközi irodalom alapos elemzését igényli, és kizárólag megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák a lehetséges témákra:

  • Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében
  • Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében
  • Az oktatáskutatás globális trendjei
  • Az Európai Unió szerepe az oktatás területén. Az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok. Uniós hatások a magyar oktatásügyben

Reformok, fejlesztési beavatkozások és innováció az oktatásban

Ezen az átfogó témán belül is több konkrét téma lehetséges. E téma választása lehetővé teszi az irányításommal korábban folyt ImpAla kutatás (lásd itt) és Innova kutatás (lásd itt) eredményeinek felhasználását és a bekapcsolódást a jelenleg folyó MoTeL kutatásba (lásd itt). E tágabb témakörökön belül közoktatási és felsőoktatási témák egyaránt választhatóak.

A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák lehetséges konkrét témákra:

  • Oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének vizsgálata
  • Hazai vagy más országokban zajlott oktatást érintő reformok, oktatásfejlesztési programok elemzése
  • Uniós finanszírozású fejlesztési beavatkozások hatásainak vizsgálata

Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport

képzés

téma

oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén

BA, MA

Az óvodai beszoktatást befolyásoló személyes és környezeti tényezők vizsgálata, Az Alfa generáció megváltozott tanulása, Az érzelemszabályozás és a digitális eszközök kapcsolata, A technoferencia akut hatásai a társas és kognitív képességekre

Vekety Boglárka

MA

'Ezek a mai gyerekek!' Meta-analízis az érzelmi és viselkedési problémák változásáról az elmúlt évtizedekben

Vekety Boglárka

BA A szocioökonómiai helyzet és a kognitív fejlődés összefüggéseinek neuropszichológiai szempontú vizsgálata Kassai Réka
BA, MA

A reziliencia és a szociális-érzelmi készségek fejlődése, fejlesztése az általános iskola alsó tagozatán. 

(A hallgató részt vehet egy nagymintás kutatásban, melynek célja az első és második osztályos tanulók társas-érzelmi készségeit és lelki ellenállóképességét elősegítő iskolai program értékelése. )

 

Winkler Zsófia

Oktatási Intézmény- és Programfejlesztés Kutatócsoport

 

Szint

Téma

Felelős oktató

BA / MA

Oktatási szervezet vizsgálata

A témához kapcsolódó, empirikus vizsgálatra épülő szakdolgozat egy oktatási intézmény (iskola, óvoda) szervezetének vizsgálatát tartalmazza valamilyen, a szervezet kultúrájához/ szervezeti változáshoz/ szervezeti tanuláshoz/szervezeti rezilienciához kapcsolódó konkrét téma mentén. A szervezet lehet saját intézmény vagy a gyakorlat helyszíne.

Kopp Erika

 

BA / MA

Szereplők közti együttműködés, „boundary crossing” oktatási intézményben.

Az empirikus vizsgálat típusú szakdolgozat egy oktatási intézményben a különböző szakmai szereplők, kliensek, fenntartó, stb. közti kapcsolattartás, határátlépés formáit, lehetőségeit, kihívásait vizsgálja. A szervezet lehet saját intézmény vagy a gyakorlat helyszíne.

Kopp Erika

 

BA / MA

Innováció egyházi iskolákban.

Az empirikus típusú szakdolgozat a kutatócsoportban rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával és/ vagy saját adatgyűjtés alapján egyházi fenntartásban működő iskola/ iskolák megújulási törekvéseire irányul.

Kopp Erika

 

pedagógia BA / neveléstudomány MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Bajzáth Angéla

Nemzetközi tanárképzési programok összehasonlító elemzése.

Az egyes országokban és intézményekben eltérő lehet a tanárképzési programok struktúrája és hossza. Fontos megvizsgálni, hogy milyen tantárgyakat és képzési tartalmat kínálnak a különböző programok. Hogyan kezelik az oktatási módszereket, pedagógiai elméleteket és a tanulók sokféleségét. Az összehasonlító elemzés során érdemes megvizsgálni, hogy milyen gyakorlati lehetőségek állnak rendelkezésre, és mennyi időt kell ezen a területen eltölteni. Érdemes megvizsgálni, hogy a tanárképzés milyen fokozatot vagy minősítést biztosít a végzősök számára, és hogy ez milyen elismerést kap nemzetközi szinten. Hallgatói visszajelzések és minőségi értékelések, kimeneti eredmények és munkavállalási lehetőségek.

A tanári tanulás és professzionalizáció.

Miért fontos a tanári tanulás és professzionalizáció? Korábbi kutatások és elméletek a tanári tanulás és professzionalizáció terén. Melyek a legfontosabb fogalmak és megközelítések? Tanulási környezet és szakmai fejlődés. Hogyan alakul a tanárok szakmai fejlődése az oktatási intézményekben és az online tanulási környezetben.

Interkulturális kompetenciák fejlesztése a koragyermekkori nevelésben.

 

Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok feltárása és elemzése. Milyen lehetőségek vannak az intézményes nevelés során a szülőkkel való partneri viszony kialakítására? Milyen kompetenciákra van szüksége a koragyermekkori intézményes nevelésben dolgozóknak?

Kiss Anikó  Kopp Erikával közösen Iskolai tanterv- és tananyagelemzések

Tematikus és összehasonlító tartalomelemzésekre, azokhoz kapcsolódó esettanulmányokra, osztálytermi kutatásokra van e témán belül lehetőség középiskolai tantárgyak, tanórák vonatkozásában, tantervek és tananyagtartalmak vizsgálatával,illetve tanórai szereplők bevonásával. Lehetséges fókuszok: tantárgyspecifikus vagy interdiszciplináris kompetenciafejlesztés (ismeretek, készségek, attitűdök), rejtett tantervi elemek (pl. illusztrációelemzés).

 


Oktatás-Jog-Pedagógia Kutatócsoport

cím

témaleírás

oktató, akihez fordulni lehet témaválasztás esetén

pedagógia BA

Jogok és kötelezettségek a köznevelésben

Tanulók és pedagógusok, valamint az oktató-nevelő munkát segítők jogai és kötelezettségei, tanulói fegyelmi és kártérítési felelősség, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek).

Rónay Zoltán

A köznevelés szervezete és szabályozása

A hazai köznevelés intézményhálózata; az egyes intézménytípusok, azok szervezete, működése, vezetése; fenntartói és ágazatirányítási jogosítványok; mindezek nemzetközi és történeti dimenziói.

Rónay Zoltán

neveléstudomány MA

Jogok és kötelezettségek az oktatásban

Tanulók, hallgatók és pedagógusok, egyetemi-főiskolai oktatók, valamint intézményekben dolgozók jogai és kötelezettségei, fegyelmi és kártérítési felelősségük, foglalkoztatási jogszabályi keretek (munkáltatói és munkavállalói, közalkalmazotti jogok és kötelezettségek).

Rónay Zoltán

A hazai oktatási intézményrendszer és szabályozása

Intézményhálózat, intézménytípusok a magyar oktatás valamennyi szintjén k; az egyes intézménytípusok, szervezete, működése, vezetése; fenntartói és ágazatirányítási jogosítványok; mindezek nemzetközi és történeti dimenziói; belső szabályozók és jogszabályi keretek.

Rónay Zoltán

Az egyetemek vezetése

Az intézményi menedzsment történeti és nemzeti dimenziói; Az egyetemek akadémiai vezetésének különböző modelljei, A rektori funkció; Az egyetemek működtetése, a menedzsment szemlélet megvalósulása; Stratégiai, gazdálkodási döntéshozatal; - Egyetemi testületek

Rónay Zoltán

Vezetői felelősség

Egyetemvezetők felelősségének aspektusai; Etikus vezetés; Vezetői etika; Szakmai felelősség az egyetemek; vezetésében; Jogszabályi keretek

Rónay Zoltán

 


Pedagógiai Innovációk és Társadalmi Esélyek Kutatócsoport

képzés

téma

oktató(k), aki(k)hez fordulni lehet témaválasztás esetén

MA

Kreativitás és digitális technológia oktatási összefüggései.

A kutatás irányulhat a kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai tényezők azonosítására.

Bereczki Enikő Orsolya

MA

Iskolaeredményességi kutatások; Iskolai lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás;

Oktatási egyenlőtlenségek; Iskolai klímavizsgálatok; Oktatási programok értékelése, hatásvizsgálata; Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában.

Felsőoktatási hallgatói vizsgálatok, nyomon követési vizsgálatok.

Fehérvári Anikó

Paksi Borbála

Széll Krisztián

MA

Az iskolakészültség felmérésének technológia alapú és hagyományos lehetőségei,

Számolási készségek technológiával támogatott fejlesztése iskolakezdéskor,

Digitális oktatási eszközök alkalmazása az óvodai matematikai nevelés területén,

Gondolkodási képességek fejlesztése az óvoda-iskola átmenet időszakában,

A természettudományos gondolkodás technológiával támogatott fejlesztése alsó tagozatban,

A technológia alapú értékelés változatos eszközeinek alkalmazása matematika és természettudományok tanítása során,

Az OECD PISA-mérés matematika és természettudomány eredményeinek másodelemzése.

Rausch Attila

BA / MA

Az inkluzív oktatás tanulási környezete, feltételrendszere

Sajátos nevelési igényű tanulók az oktatásban

A társadalmi diverzitás megjelenésének vizsgálata a tanügyi dokumentumokban, tankönyvekben

Az IKT eszközök szerepe a sajátos nevelési igényű tanulók tanításának, tanulásának folyamatában

Gulya Nikoletta

BA

Kreativitás és digitális technológia oktatási összefüggései.

A kutatás irányulhat a kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai tényezők azonosítására.

Bereczki Enikő Orsolya

BA

Oktatási egyenlőtlenségek (területi, szocioökonómiai, digitális, nemi, etnikai egyenlőtlenségek).

Fehérvári Anikó

 

BA

Iskolai légkör, Eredményesség és méltányosság az oktatásban, Oktatási esélyek, egyenlőtlenségek

Oktatási programok értékelése, hatásvizsgálatok az oktatásban.

Széll Krisztián

BA / MA Tanulói, iskolai jóllét. Széll Krisztián

BA

Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában.

Paksi Borbála

 

BA

Az iskolakészültség felmérésének technológia alapú és hagyományos lehetőségei,

Számolási készségek technológiával támogatott fejlesztése iskolakezdéskor,

Digitális oktatási eszközök alkalmazása az óvodai matematikai nevelés területén,

Gondolkodási képességek fejlesztése az óvoda-iskola átmenet időszakában,

A természettudományos gondolkodás technológiával támogatott fejlesztése alsó tagozatban,

A technológia alapú értékelés változatos eszközeinek alkalmazása matematika és természettudományok tanítása során,

Az OECD PISA-mérés matematika és természettudomány eredményeinek másodelemzése

Rausch Attila


Pedagógusok, Pedagógus szakmai közösségek, Pedagógusképzés Kutatócsoport

pedagógia BA

oktató

téma/cím

a téma leírása

’A’ típusú dolgozat - Egy pedagógiai probléma elméleti, történeti és/vagy empirikus kutatása

Rapos Nóra

A pedagógiai asszisztens szerepe a szervezetben

A pedagógiai asszisztens szervezeti szerepértelmezése értelmezés és megvalósítása igen sokszínű képet mutat mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban. Ennek feltárása, összehasonlító vizsgálat és/vagy estelemzése a dolgozat tárgya.

A szülőkkel való kapcsolattartás megújuló formái

 

A szülőkkel való kapcsolattartás klasszikus formái a szülői értekezlet, fogadóóra, stb. Az iskola funkciójának változása, valamint a megváltozott kommunikációs rendszerek azonban felvetik a kérdést, hogy vannak-e megújuló formái a szülőkkel való kapcsolattartásnak. A kutatás célja e megújuló formák feltárása és értelmezése a különböző szereplők nézőpontjából.

’C’ típusú dolgozat - Tudatos-módszeres önreflexió értékelési/fejlődési portfólió formájában

Pedagógiai asszisztens portfólió

Az elkészítendő munka célja, hogy a hallgatók számot adjanak arról, hogy a képzés során mennyiben fejlődtek a kimenetként meghatározott kompetenciákban. Cél továbbá, hogy tudatos-módszeres önreflexióval, portfólió formájában alkalmazza a szakdolgozat készítője a pedagógia adott szakterületén megszerzett elméleti és gyakorlati tudását és reflektív szemléletét.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Rapos Nóra

Pedagógusképzés nemzetközi és hazai vizsgálata

A pedagógusképzés nemzetközi tendenciának megértése lehetővé teszi a hazai fejlesztések megalapozását. A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Lehetséges témák: 1) Az együttműködő szakmai közösségek szerepe a pedagógusképzésben; 2) A gyakorlatok rendszere és funkcióinak változása; 3) A mentorálás funkciója és gyakorlata.

Képzési programok a tanárképzésben

A képzési programban sűrűsödik össze az a filozófia, küldetés, amit az intézmény, kar, szak, képzés magáénak vall; a szakhoz kötődő tanulási eredmények, célok; a tanulási – tanítási tevékenység koherens terve; az érvényes és megbízható értékelés előre kialakított rendszere; s a tanulást támogató rendszer stb. A tanárképzési programok esetén a közös filozófia kialakítása különös hangsúllyal bír a képzés több szereplős jellege miatt. E problémakör számtalan feldolgozási utat kínál a szakdolgozó számára, melynek során kiemelt jelentőségű kell legyen a nemzetközi tájékozódás is.

A szakmai támogatás szerepe, funkciója és formái a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése során

A folyamatos szakmai fejlődés különböző értelmezései különböző támogató rendszerek működtetést feltételezik, vagyis szükségessé válik annak átgondolása, hogy a szakmai fejlődést és tanulást dinamikus rendszerként értelmezve, milyen hatékony és eredményes fejlődését segítő támogató rendszer kialakítása lehet előremutató. A szakdolgozat készítése során lehetőség van kutatócsoport munkájához kapcsolódni.

A tanári pálya mint második karrier

A téma vizsgálata kapcsán olyan életutak és szakmai tanulási utak vizsgálatára kerül sor, ahol a pedagógussá válást megelőzte egy másik szakmai tanulása, vagy abban való tevékenység.

Pedagógusok szakmai fejlődése – tanulás a pályán

A folyamatos szakmai fejlődés (FSZF) gondolata elfogadottá vált az elmúlt évtizedben a pedagóguspályához kötődően hazánkban is. Megjelenik az oktatáspolitikai gondolkodásban, a képzés tervezése és gyakorlata során, szerepe van a köznevelési intézmények működésében épp úgy, mint a személyes szakmai életút alakulásában és formálásban. A kutatások jelentős része azonban nem szentel elég figyelmet a pedagógusok személyes szakmai fejlődését meghatározó egyéni tényezők vizsgálatára, valamint e személyes tényezők értelmezésre a szervezeti kontextusba.

A szakdolgozat készítése során lehetőség van mesterpedagógusok szakmai életút elemzésre kutatócsoporthoz kapcsolódva.

 

pedagógia BA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Tókos Katalin

Segítő szolgálat az iskolában/óvodában

 

Hogyan gondolkodik az iskola/óvoda az esetleges zavarok (családi, iskolai ártalmak) megszüntetésének segítéséről, kikkel, milyen szervezetekkel, szakemberekkel működik együtt ennek érdekében? Kik a segítő partneri hálózat részei? Milyen speciális feladatot ellátó szakemberek jelennek meg az iskolában/óvodában? Hogyan jelenik meg a segítés a különböző szereplők (tanárok-szülők, tanárok-tanárok stb.) közötti együttműködésben? A témán belül a szakdolgozó gyakorlati helyéül választott szervezetről készül esettanulmány.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Tókos Katalin

A szakmai identitás alakulása az egyéni életút során, az intézményi környezet szerepe, jellemzői- narratív életút-vizsgálat, esettanulmány

A téma a kutatócsoport Pedagóguskutatás témájához kapcsolódik, ezen belül szorosabban a pedagógusok szakmai fejlődésének, szakmai identitásának alakulását befolyásoló külső és belső tényezők, intézményi környezet szerepének vizsgálatára koncentrál. A kutatás során arra keresünk választ, hogy milyen tényezők vannak hatással, befolyásolják a pedagógusok szakmai identitásának szerveződését (identitásképző elemek) az életút során, továbbá, hogy az identitás tudatosításának mi lehet a célja, haszna az egyén és az intézmény szempontjából.

Tanulást támogató környezetek jellemzői

 

Miben több, más a tanulási környezet az infrastrukturális feltételekhez és a taneszközök, technológiák használatához képest? Hogyan, milyen szempontok mentén írhatók le, ismerhetők meg és fejleszthetők a tanulást támogató környezetek? A kutatás során a szakdolgozónak lehetősége van egy, vagy több, a tanulást támogató környezet eseteinek kiválasztására, elemzésére, összehasonlítására, vagy egy általa elemzett tanulási környezet továbbfejlesztésére/továbbfejlesztési tervének kidolgozására.

 

pedagógia BA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Lénárd Sándor

Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei

A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat.

A tanulást támogató értékelés módszerei és intézményi gyakorlat

A hazai iskolarendszerben még nem eléggé elterjedtek a fejlesztő értékelés módszerei, eszközei. Vizsgálni lehet e módszerek alkalmazási lehetőségeit, gyakorlati hasznát, megvalósítását, eredményességének hatásait.

 

neveléstudományi MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Lénárd Sándor

Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei

A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat.

Pedagógiai innovációk a közoktatásban

Számtalan pedagógiai újítás, fejlesztés, innováció indul el a hazai közoktatási, köznevelési rendszerben, ezek közül kevés hatása maradandó. Az eredményes újítások sajátosságait, rendszerkörnyezetét és támogatási formáit lehet kvantitatív és kvalitatív módszerekkel kutatni.

 

Lénárd Sándor és Czirfusz Dóra

A szakképzés aktuális kérdései.

A szakképzésben jelenleg többféle képzési forma is vizsgálható. A rugalmas képzéseken jellemzően hátrányos helyzetű, az iskolából korábban lemorzsolódott fiatalok helyzetét lehet feltárni. A duális képzésben a munkatapasztalat megszerzésének lehetősége és a gyakorlatok keretében szerzett tudás felmérése vizsgálható. A szakképző iskolák és a technikumok képzési struktúrájának eltérése és az ebből adódó különbségek is megismerhetők. A választott téma függvényében nagymintás kérdőíves adatbázis is rendelkezésre áll a kérdések vizsgálatára.

 

pedagógia BA és neveléstudomány MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

H. Ekler Judit

Sport és életmód a médiában.

gyerekműsorokban, felnőtt műsorokban, sportági megoszlás szerint, az olimpia évében, más években, stb.

Egy meghatározott sportrendezvény sportolásra mozgósító hatásának tanulmányozása. A sportrendezvény résztvevői és/vagy nézői körében végzett vizsgálat. Miért van ott, sportolási előélete, utóélete, stb.
A rendezvény lehet iskolai, települési, régiós, vagy országos rendezvény is. Mindezek vizsgálhatók parasport-rendezvények esetében is.
A versenysport és a szabadidősport: összefüggések, különbségek, trendek. Különböző sportágak verseny és szabadidős ágazatainak azonosságai, különbségei (mozgástartalom, eszközök, szabályok, versenyzés, a résztvevő korosztály, élettani hatás, stb.)
Élsportoló-szülők gyermekeinek sportágválasztási szokásai, indokai, motívumai.
Módszertani kísérlet testnevelésben. - adott módszertan akciókutatásbeli kipróbálása
- testnevelési projekt
- zene a testnevelés órán, stb.
A testnevelés tantárgyi integrációs lehetőségei. Trend ma a tantárgyköziség, egy -egy téma feldolgozás esetében azt többféle tantárgyi tartalmon keresztül megvilágítani. Feldolgozható témaötletek, vagy akciókísérlet (projekt) formában is.
A testnevelő tanár, mint minta. A testnevelő tanár lehet minta tanítványainak (akár példakép), saját gyerekeinek, az egészséges életmód promótálója kollégáinak, stb.

IKT eszközök a testnevelésben.

Az iskolai testnevelésben bevont IKT eszközök (zenehallgató, okostelefon, applikációk, videófelvevő, okosórák, stb.) és felhasználási lehetőségeik. A téma feldolgozható akciókutatással és dokumentált felhasználások elemzésével is.

 

pedagógia BA / neveléstudomány MA

oktató

téma/cím

a téma leírása

Czető Krisztina

Gyermekkorok a 21. században.

A gyermekkor értelmezési lehetőségei és átalakulása multidiszciplináris megközelítésben. A gyermekkor megváltozása és az iskola szerepe, lehetőségei és feladatai.

Gyermekek és fiatalok iskolaképe, iskolai attitűd.

 A tanulók iskoláról alkotott nézeteinek megismerése. Az iskolai attitűd mérésének lehetőségei, iskolai attitűd vizsgálatok.

Misley Helga a 2023-2024. tanévben nem vállal szakdolgozati témavezetést.


Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport

képzés

oktató

téma/cím

BA

Baska Gabriella

Tanítói és tanári életutak a 19-20. században.

 

Gyermek/iskola/család a szépirodalomban.

 

Gyermek/iskola/család a filmművészetben.

MA

Baska Gabriella

Pedagógiai sajtó a 19-20. századi Magyarországon.

A tanítói/tanári pálya presztízsének története.

 

A tanítói/tanári pálya reprezentációja a szakmai és nem szakmai sajtóban.

BA és MA

Garai Imre

A magyar középiskolai tanárság professzionalizációjának folyamata nemzetközi összehasonlításban, 1862-1949.

 

A professzionalizáció mint kulturális transzfer.

 

A középiskolai tanárság képzésére szolgáló intézmények, mint emlékezeti helyek (lieux de mémoire).

 

A középiskolai tanárság professzionalitásának változásai, 1862-1949.

 

A középiskolai tanárság professzionalitásáról folyó diskurzusok, 1862-1949.

 

A magyar szakkollégiumi intézményrendszer története, jelenkori változásai.

 

A magyar felsőoktatás államosításának technikái, 1949-1956.

BA

Németh András

A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is

Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, B) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai.

A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között. A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat.

Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz   kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet-tanárélet változó performatív jegyeinek, c) az iskolai mimetikus tanulás, d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei.

MA

Németh András

A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete.  Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is

Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései.  A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, B) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is.

A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között. A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat.

Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó   további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet- tanárélet változó performatív jegyeinek, c) az iskolai mimetikus tanulás, d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei.

BA

Vincze Beatrix

A magyar reformpedagógiai - és életreform mozgalom filozófiai gyökerei; harmadikutas utópiái utópiái; egyéni vagy szociális kiútkeresései.

Az 1968-as diáklázadások filozófiai gyökerei, hatása és szerepe az oktatási reformokra.

Reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. és 21. századi iskolában: lokális képviselők, reformiskolák, egyesületekben, szerepe a helyi sajtóban, a helyi iskolák nevelési programjában).

A projektmódszer alkalmazásának hazai gyakorlata. Működő sikeres óvodai, iskolai gyakorlatok bemutatása, elemzése.

Ifjúsági mozgalom a 20. században (úttörő, KISZ, cserkészet) bemutatása.

MA

Vincze Beatrix

Élménypedagógia, projektpedagógia, múzeumpedagógia szerepe a nevelési folyamatokban.

Működő hazai alternatív-és reformpedagógiai modellek, kísérletek bemutatása.

BA és MA

Szabó Zoltán András

19-21. századi oktatásügy Magyarországon.

Pedagógiai/oktatáspolitikai diskurzusok tartalomelemzése.

A hálózatelemzés pedagógiai/neveléstudományi alkalmazhatósága.

Tehetséggondozás a köz- és felsőoktatásban.

Nemzetközi összehasonlító elemzések a neveléstudomány helyzetének, országos/makro-regionális jellemzőinek feltárásához.


Egyéni oktatói témák

Mészáros György

Nevelésfilozófiai irányzatok

Társadalmi nemek és oktatás

Szexuális nevelés, szexualitás és iskola

Kritikai állampolgári nevelés

Ifjúsági kultúrák

Cigány tanulók az oktatási rendszerben