Az ÚNKP legjobbjai – Bacsa-Károlyi Borbála és Gulya Nikoletta
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) a kormány által a nemzeti felsőoktatási kiválóság támogatására alapított ösztöndíjprogram, amelynek célja a hazai kutatói utánpótlás, a tudományos pályán való elindulás, majd pályán tartás támogatása.
A 2023/2024-es pályázati időszakban az ELTE 401 pályamunkát tudott támogatni, közel 500 millió forint ösztöndíjjal és a kutatások technikai feltételeit támogató dologi kerettel. Az ösztöndíjasok a 2024. augusztus 29-én megrendezett nyilvános, online záró konferencián mutatták be kutatási eredményeiket, emellett záró beszámolóban is részletezték tudományos következtetéseiket. A záró beszámolókat bíráló szakmai bírálóbizottságok végül kiválasztották a lezárult pályázat legkiemelkedőbb kutatásait.
Intézetünkből ketten kerültek a legkiválóbbak közé, a doktori képzés kategóriában Bacsa-Károlyi Borbála (Neveléstudományi Doktori Iskola): Gyakorló pedagógusok nézetei a játék-alapú tanulással kapcsolatban, a doktorvárományos kategóriában pedig Gulya Nikoletta Mária (Neveléstudományi Doktori Iskola): Fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos társadalmi távolság mértéke és annak változása- A Bogardus Társadalmi Távolság Mérő Skálával mért eredményeinek metaelemzése.
Borival és Nikivel Lőkös Laura készített interjút.
Bacsa-Károlyi Borbála
Mi a témád és miért pont ezzel a témával foglalkozol?
A 2023/24-es ÚNKP kutatásom témája a „Gyakorló pedagógusok nézetei a játék-alapú tanulással kapcsolatban” volt, melynek keretében fókusz csoportos interjú segítségével vizsgáltam a játékos oktatás terén előzetes tapasztalattal rendelkező tanárok vélekedéseit. A témát azért tartom fontosnak, mert a szakirodalom alapján a játékos tanulás hatékonyan növelheti a tanulói motivációt, bevonódást, és ezen keresztül a tanulási eredményességet is akár, illetve véleményem szerint, különösen a mai iskolás korosztály számára, élvezetesebbé, otthonosabbá teheti a tanulás élményét. A módszer hatékony alkalmazásának azonban kulcsfontosságú szereplői a felkészült, a játékos tanulással kapcsolatban nyitott, pozitív vélekedésekkel rendelkező pedagógusok. A játékos tanulás népszerűsítéséhez, elterjedéséhez tehát elengedhetetlennek tartom először a pedagógusok jelenlegi vélekedéseinek, és a gyakorlatukat támogató és akadályozó tényezőknek a feltérképezését.
Mit gondoltál, amikor megtudtad, hogy a legjobbak között van a kutatásod?
Nagyon megtisztelő hír volt számomra, mivel az ÚNKP konferencián volt szerencsém számos kiemelkedő, izgalmas kutatási beszámolót meghallgatni, így nagyon örülök neki, hogy a témavezetőmmel, Fehérvári Anikóval folytatott munkánkat is hasonlóan pozitívan értékelte a bizottság a sokszínű és magas minőségű kutatások mezőnyében.
Miért tartod fontosnak, hogy erről a témáról még több kutatás szülessen? Miben változtatná meg a társadalmunkat/berögzött iskolai attitűdünket, ha az általad kutatott téma kutatási eredményei szélesebb körben is eljutnának az emberekhez?
A játékos oktatás olyan terület, amivel kapcsolatban a pedagógusok többnyire pozitívan vélekednek, a megvalósítás azonban gyakran kérdéseket vet fel, akadályokba ütközik. A kutatások terén a fogalmi keretek sokszor keverednek, ami jelentősen megnehezíti a hatékonyságmérést is, ami viszont nagyon fontos empirikus bizonyítékokkal támogathatná a módszertan iránt lelkes tanárok munkáját. Ezen kívül a pedagógusok rendkívül fontos szereplői a módszertan implementálásának, így az ő vélekedéseiknek a kihangosítása, illetve az esetleges akadályozó tényezők feltérképezése szintén támpontokat adhatnak döntéshozóknak, pedagógusoknak, tanárjelölteknek a módszertan népszerűsítéséhez, hatékony kipróbálásához.
Milyen további terveid vannak a téma kutatása kapcsán?
A 2024-2025-ös EKÖP pályázatom témája a tanárjelöltek játékosításról alkotott vélekedéseinek feltérképezése, illetve egy tanárképzésbe beépített játékosított kurzus hatásvizsgálata. Ezzel a cél, hogy kiterjesszük a kutatást a gyakorló pedagógusokról a tanárjelöltek körére is, hiszen az ő jelenlegi nézeteik, illetve azok formálása hatással lehetnek későbbi játékos pedagógiai gyakorlatukra.
Gulya Nikoletta
Mi a témád és miért pont ezzel foglalkozol?
A legutóbbi ÚNKP kutatásom témája egy metaelemzés volt, amelyben a többségi tanulók fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos attitűdjét mérőChedoke-McMaster Attitudes towards Children with Handicaps skálával mért eredmények összegyűjtését, illetve elemzését végeztük el. A kutatás relevanciája az, hogy a befogadó oktatás egyik fontos kritériuma az akadémiai tudás elsajátítása mellett a fogyatékossággal élő tanulók szociális részvételének biztosítása, melynek egyik alapfeltétele, hogy minőségi kortárskapcsolatokkal rendelkezzenek. Ennek kapcsán meghatározó, hogy a többségi tanulók milyen attitűddel rendelkeznek fogyatékossággal élő társaikkal kapcsolatban. A kutatásunk célja az volt, hogy az eredmények metaelemzése által hozzájáruljon a többségi tanulók fogyatékossággal élő kortársak iránti attitűdjének megértéséhez. Kutatásunk során egyrészt feltártuk, hogy a vizsgált időszakban (1986 óta) történt-e változás a többségi tanulók fogyatékossággal élő társaikkal kapcsolatos attitűdjében, illetve arra is törekedtünk, hogy pontosabb képet kapjunk az esetleges földrajzi különbségekről, a szociodemográfiai változók (nem, életkor), illetve a fogyatékossággal élő kortárssal való kapcsolat; fogyatékossággal élő családtag) attitűdre gyakorolt hatásáról. A kutatás gyakorlati relevanciája pedig az, hogy mindezek ismeretében hatékonyabban szervezhetők azok a beavatkozások, amelyek a fogyatékossággal élő tanulók befogadásának segítését célozzák.
Mit gondoltál, amikor megtudtad, hogy a legjobbak között van a kutatásod?
Nagyon megtisztelő, hogy beválogattak a kiemelt pályázók közé, nagy öröm volt számomra, amikor ez kiderült. Az érdem azonban nem csak az enyém, a témavezetőm szakmai hozzájárulása nagyban emelte a kutatás minőségét.
Miért tartod fontosnak, hogy erről a témáról még több kutatás szülessen? Miben változtatná meg a társadalmunkat, berögzött iskolai attitűdünket, ha az általad kutatott téma kutatási eredményei szélesebb körben is eljutnának az emberekhez?
A társadalmi befogadás és a társadalom minden tagjának aktív részvétele létfontosságú az emberi jogok gyakorlásához és az emberi méltóság megőrzéséhez. A sikeres társadalmi integráció egyik alapfeltétele a befogadó környezet, azaz a fogyatékossággal élő személyek életétében meghatározó tényező az, hogy miként tud kapcsolódni a közösséghez, hogyan alakulnak társas kapcsolatai, milyen erősek és milyen minőségűek ezek a kapcsolatok.
A jelenlegi befogadást támogató oktatáspolitikai helyzetben az oktatási szakembereknek fontos információt nyújthatnak eredményeink annak érdekében, hogy hatékony beavatkozásokat tudjanak eszközölni az inklúzió széles körű megvalósítására. Eredményeink rámutatnak, hogy a pozitív attitűdök előmozdítását célzó oktatási intervencióknak hangsúlyt kell helyezniük a fogyatékossággal élő tanulókról szóló tudásmegosztásra, hogy a többségi tanulók minél több releváns információhoz jussanak fogyatékossággal élő társaikról. Emellett szükséges lenne minél több olyan helyzetet teremteni az iskolákban, amely támogatja a többségi tanulók és fogyatékossággal élő társaik interakcióját, lehetővé teszi számukra egymás megismerését és a barátkozás folyamatát.
Milyen további terveid vannak a téma kutatása kapcsán?
Távlati terveim között szerepel a többi kisebbségi csoporttal kapcsolatos attitűdvizsgálat metaelemzése, illetve érdekes lenne az intervenciók különböző típusainak attitűdre gyakorolt hatékonyságát is vizsgálni ugyancsak egy metaelemzés keretében.