A kutatás alapkérdése

A kutatás alapvetően abból a problémafelvetésből indul ki, hogy a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazására vonatkozó kutatások és fejlesztések kevésbé megalapozottak neveléstudományi szempontból. Tekintve az MI aktuális gyors terjedésére és felforgató hatására, a kutatás közvetlen gyakorlati relevanciával is bír. A kutatás alapkérdése, hogy hogyan alkalmazkodnak az oktatási rendszerek a mesterséges intelligencia gyors fejlődése által okozott kihívásokra. Ennek keretében további kutatási kérdések keretében vizsgáljuk, hogy különböző országok felsőoktatási intézményei hogyan reagáltak ezekre a kihívásokra, egyrészt dokumentumok elemzésével, másrészt pedig további kutatási kérdések vizsgálatával. Ezek alapján vizsgáljuk, hogy hogyan integrálják az MI megoldásokat a pedagógiai gyakorlatukban a felsőoktatásban oktatók, illetve feltárjuk, hogy milyen tényezők befolyásolják a pedagógiailag tudatos MI használatot a felsőoktatási intézményekben. A kutatási kérdések alapján is jól látható, hogy a területen alkalmazott modelleket pedagógiai megfontolásokkal bővítjük az alapproblémára reflektálva.

Munkaterv

1. év (M1-M12) [2024]

Az első év során a MI az oktatásban témakör (1.1. feladat: M1-M12) áttekintését végezzük el (scoping review), amelynek eredményeként egy kéziratot (O1) készítünk, amely kutatásunk elméleti alapjául szolgál. Ezen túlmenően, különös hangsúlyt fektetve, szisztematikus irodalmi áttekintést (SLR) fogunk végezni (1.2. feladat: M1-M12) az UTAUT modell vonatkozásában, annak használatával és kiterjesztésével kapcsolatban a felsőoktatást érintő kutatásokban. Először a keresési kifejezés kulcsszavait (pl. TAM, UTAUT, felsőoktatás, egyetem) határozzuk meg, majd a PRISMA protokollt követve kiválasztjuk a befogadási és kizárási kritériumokat (pl. 2010 után megjelent cikkek), a pontos adatbázisokat (pl. ERIC, EBSCO, WoS, Scopus) és az elemzés dimenzióját (pl. célcsoport, az UTAUT modell kiterjesztése, fókusz technológia, eredmények). Az SLR eredményeként létrejön az elemzett cikkek adatbázisa (O2). Az SLR-hez kapcsolódó elemeket (protokoll, cikkek listája, elemzési keret stb.) a Zenodo-n tesszük közzé metaadatok és egyedi azonosítók használatával, magát az SLR-t pedig előzetesen regisztráljuk egy megfelelő oldalon (például az OSF-en). Az áttekintő szakirodalomelemzés eredményeit neves nemzetközi konferenciákon (C1-2), míg az SLR eredményét egy nemzeti konferencián (C3) fogjuk bemutatni. Végül a félidős publikációs követelmények teljesítése érdekében a két szakirodalomelemzés eredményeit (beküldés: M11) neves nemzetközi, nyílt hozzáférésű, Q1 folyóiratokhoz nyújtjuk be (P1, P2).

2. év (M13-M24) [2025]

A második év a MI eszközök gyors fejlődésére és az oktatásban való felhasználására adott nemzeti és intézményi reakciók feltárására összpontosít. A szakasz támogatása érdekében további szakirodalmi áttekintést végzünk a nemzeti és intézményi alkalmazkodással és reakciókkal kapcsolatban (1.3. feladat: M13-M24). A nemzeti MI-politikák (2.1. feladat: M11-M15) és intézményi szabályozások (2.2. feladat: M16-M20) dokumentumelemzésére kerül sor. Először kiválasztjuk a nemzeti szakpolitikai dokumentumokat (a nemzeti MI-politikákat egy MI-ről szóló jelentés tartalmazza, 5-10 dokumentumot választunk ki a variancia maximalizálása alapján), majd azonosítjuk azokat a felsőoktatási intézményeket, ahol MI-vel kapcsolatos szabályzatok állnak rendelkezésre (ha bőséges a dokumentumok száma, a felsőoktatási intézményeket nemzetközi rangsorok alapján választjuk ki, hogy változatos mintát hozzunk létre, legalább 2-3 intézményt tervezünk kiválasztani, olyan országokból, amelyek MI-politikái is kiválasztásra kerültek, ami kb. 10-30 intézményt jelent). A szakirodalmi áttekintés alapján elkészítjük a dokumentumelemzési keretrendszert, és az elemzett nemzeti szakpolitikákról és intézményi szabályzatokról (O3) külön adattáblát hozunk létre, amelyeket nyílt adattárakban teszünk közzé. Az eredményeket nemzetközi (C4-5) és nemzeti (C6) konferenciákon fogjuk bemutatni. Az eredmények alapján folyóiratcikket írunk egy nemzetközi, nyílt hozzáférésű, Q1 folyóiratban való közzétételre (P3, benyújtás: M20).

Félidős mérföldkő (a félidős jelentéshez kapcsolódóan) a megfelelő elméleti háttérrel és a nemzetközi tapasztalatok áttekintésével, amely lehetővé teszi a következő szakasz elindítását a modellfejlesztés tekintetében.

3. év (M25-M36) [2026]

A projekt harmadik éve a technológia integráció pedagógiai szempontjaira összpontosít. A legújabb szakirodalmi források beágyazása érdekében további szakirodalmi elemzés készül a MI felsőoktatási pedagógiai gyakorlatba történő integrációjával kapcsolatos empirikus kutatásokról (1.4. feladat: M25-M36). A harmadik év egyik fő feladata a javasolt modell pontosítása az előző év elméleti megállapításai és dokumentumelemzése alapján (3.1. feladat: M21-M22). Az eredmény egy finomított elméleti modell lesz (O4). E modell alapján operacionalizáljuk az elemzés dimenzióit, azokat a skálákat, amelyeket később a felmérésben használni tervezünk és kialakítjuk a kérdőívet (3.2. feladat: M23-24). A modell validálása érdekében az elméleti áttekintés eredményei alapján egy pilot jelenléti választható kurzust hozunk létre oktatási szakemberek és tanárszakos hallgatók számára (3.3. feladat: M25-26). A kurzus során (3.4. feladat: M26-M29 és további iterációk a résztvevők számának biztosítása érdekében a félévek ütemezésének megfelelően: M33-M36 és M38-M41), a résztvevők óravázlatokat készítenek (MI megoldások alkalmazását beépítve), tanuláselméleti szemszögből reflektálnak pedagógiai döntéseikre, és jó gyakorlatokat írnak a PIC-RAT-modell alapján egy adattárba. Megvalósítunk egy MI-műveltségre vonatkozó kompetenciatesztet is (amelyet a Rasch-modell segítségével az Item Response Theory feltételezései alapján elemzünk) (O5). Ezeket a résztvevői anyagokat a létrehozott elméleti keretek alapján elemezzük, hogy tovább validáljuk az elméleti modell elemeit (3.5. feladat: M29-M32). A modellt, az elemzési keretet és bizonyos mértékig a tananyagokat és a hallgatói anyagokat (alapos anonimizálás után) nyílt adattárakban tesszük közzé. A pilot eredményeket nemzetközi konferenciákon mutatjuk be (C7-8), míg maga a modell egy nemzeti konferencián kerül bemutatásra (C9). A modellt és a pilot elemzés eredményeit a magyar közönség számára egy neves magyar folyóiratban publikáljuk (P4, benyújtás: M32).

Mérföldkőnek tekintjük itt a pilot kurzus és a kapcsolódó adatelemzés sikeres megvalósítását, amely a modell véglegesítéséhez (4.1. feladat) szolgáltat információkat.

4. év (M37-M48) [2027]

Az utolsó év az előző szakaszok eredményeinek integrálására épít, hogy létrehozzunk egy kiterjesztett UTAUT modellt a pedagógiailag tudatos MI-használatot befolyásoló tényezők feltárására. A legújabb szakirodalomi források integrálása érdekében további szakirodalmi áttekintést végzünk a felsőoktatási intézményekben a MI bevezetését befolyásoló tényezőkről (1.5. feladat: M37-M47). Az előző szakasz eredményei alapján finomítjuk az elméleti modellt és kognitív tesztelés keretében egy szakértői csoporttal validáljuk (4.1. feladat: M30-M31). Az attitűdtényezők további elemzésére a DEMATEL megközelítést alkalmazzuk (O6), amely tovább építi a modellünket a MI pedagógiai szempontból tudatos használatához kapcsolódó attitűdök ok-okozati összefüggéseinek vonatkozásában. Pilot kurzusunkat önjáró MOOC-ként fejlesztjük tovább (4.2. feladat: M32-M33), hogy szélesebb közönséget tudjunk toborozni (a magyar egyetemi oktatói populációból, 10%-os minta, kb. 217 résztvevő). A MOOC hosszabb ideig fog futni, több ismétléssel, hogy elegendő résztvevőt tudjunk összegyűjteni, és szükség esetén legyen idő a beavatkozásra. A kurzus során kerül sor a kérdőíves adatfelvételre és ugyanúgy folytatjuk a résztvevői munkák előállítását és elemzését, mint az előző évben (4.3. feladat: M33-M41). Az adatokat összegezzük, és a projekt végén (4.4. feladat: M42-M48) kutatási zárójelentést (O6) állítunk össze, hogy egy végső publikációt (P5, benyújtás: M47) készíthessünk. A modellt, az elemzési keretet és bizonyos mértékig a tananyagokat és a résztvevői anyagokat, valamint a kutatási adatokat és eszközöket (alapos anonimizálás után) nyílt adattárakban fogjuk közzétenni. Az eredményeket nemzetközi (C10-11) és nemzeti (C12) konferenciákon fogják bemutatni. A támogató számára készített zárójelentés a végső mérföldkőnek tekinthető.