Életreform és a művészetek – az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozás és nemzetközi recepciója a 20. század első felében (MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával)

A kutatás célja: A fentiekben vázlatosan áttekintett korábbi részkutatások, illetve az annak nyomán megrendezett kiállításhoz a kutatócsoport által kidolgozott tudományos koncepció, majd a kiállítás tudományos és módszertani háttérendezvényeire, illetve nemzetközi és hazai publikációs eredményeire épülő társadalomtörténeti nézőpontú interdiszciplináris kutatás a mozgalom közép-európai fejlődését, illetve a művészet a különböző szellemi áramlatok, társadalmi, illetve művelődési és nevelési reformfolyamatok alakulására gyakorolt hatását vizsgálja a recepció,- illetve hálózatkutatás módszereivel. Az életreform közép-európai recepciójának kritikai nézőpontú, komparatisztikai elemzései kitérnek a korszak életreform gyökerű művészeti, társadalmi, illetve pedagógiai reformjainak és a magyar társadalomban is kibontakozó különböző orientációjú életreform ideológiák szélsőséges megnyilvánulásainak differenciált elemzésére is. 

Az új kutatási szakaszban részben ezekre az eredményekre alapozva, a korábbi részkutatások elmélyítés mellett, az 1930-1940-es években a magyar társadalmi, illetve szűkebb értelemben vett pedagógiai intézményesülési folyamatok újabb mintázatainak, illetve korábbi elemeinek továbbélésének vizsgálatára, a pedagógiai reformfolyamatok alakulására gyakorolt hatásuk feltárására és elemző áttekintésére került sor. Ennek során a nemzetközi térbe helyezett kutatási horizont segítségével sor került az életreform közép-európai recepciójának kritikai nézőpontú, komparatisztikai elemzésére, továbbá a korszak életreform gyökerű társadalmi, illetve pedagógiai reformjainak és a magyar társadalomban is kibontakozó különböző orientációjú életreform ideológiák szélsőséges megnyilvánulásainak (például a fajelmélet, antiszemitizmus) differenciált elemzésére is.  

A korábbi kutatási eredmények nyomán megállapíthatóvá vált, hogy az 1930-as években új szakasz kezdődött az életreform mozgalmak hazai „emancipációjában”: a) azok mentalitáselemei beépülve a hétköznapi élet mentalitáselemeibe, mind szélesebb társadalmi elfogadottságot nyernek, b) főbb elemei beépülnek korszak társadalmi, művészeti, pedagógiai és gazdasági reformmozgalmainak és politikai ideológiák diskurzusaiba, c) Bekövetkezik annak láthatóvá válása azokban a hazai és nemzetközi kapcsolati hálókban, amelyek összekapcsolták a korszak értelmiségi, tudós és művészeti elitjét.