Felsőoktatás-pedagógia specializáció
Felsőoktatás-pedagógia specializáció
A specializáció célja
A felsőoktatási rendszerek az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen mentek keresztül. A felsőoktatás ma is táguló rendszerében a fejlett országokban szakemberek tízezrei, estenként több százezren dolgoznak oktatóként, kutatóként vagy a legkülönbözőbb szolgáltatások szervezőiként. Sokan végeznek munkát a felsőoktatást célzó fejlesztési programokban és az e területre specializálódott, például a felvételi rendszert, a munka világába történő belépést vagy a minőség megőrzését és fejlesztését támogató szervezetekben és egyéb területeken. E specializáció azok számára lehet elsősorban vonzó, akiket érdekel a felsőoktatás változatos világa, vagy akik a felsőoktatásban folyó kutatást és oktatást támogató szervezetekben szeretnének munkát találni. Noha e specializáció célja elsősorban a felsőoktatásban végzett munkára, a felsőoktatás fejlesztésére és kutatására történő felkészítés, a képzési program maximálisan nyitott a felnőttoktatás és az egész életen át tartó tanulás problémavilága felé. Így a specializáció vonzó lehet azoknak a hallgatóknak is, akik a felnőttoktatás iránt érdeklődnek.
Mire lehet használni a végzettséget?
A felsőoktatás-pedagógia specializáció célja az, hogy az itt végzett hallgatók alkalmassá váljanak az alábbiakra:
– a felsőoktatási területén egyszerűbb kutatások, vizsgálatok, értékelések elvégzésére; e területen tanácsadói munka végzésére,
– a felsőoktatási intézmények oktatási stratégiáinak pedagógiai megalapozására, előkészítésére,
– a felsőoktatást támogató szolgáltatások szervezésére,
– a felsőoktatás területén zajló fejlesztések tervezésére, támogatására és értékelésére, különös tekintettel az alábbiakra:
o a felsőoktatásban tanulók egyéni tanulási útjainak segítése, tanulmányi tanácsadás,
o az oktatók pedagógiai tevékenységének támogatása, tanulásszervezéssel kapcsolatos esetmegbeszélések vezetése, a tanulásszervezést érintő tanácsadás,
o a felsőoktatási tantervek, programok, tanulási környezetek tervezése, fejlesztése és ennek elősegítése érdekében projektek megszervezése,
o a felsőoktatás szervezeti, pedagógiai kultúrájának fejlesztése,
o a felsőoktatási szervezési, vezetési, minőségbiztosítási feladatok támogatása,
o a felsőoktatás területén eredményes oktatásra (előadások tartására, szemináriumok, gyakorlatok vezetésére, projektek szervezésére stb., ezek pedagógiailag hatékony értékelésére) és a saját oktatási tevékenységük elemzésére, fejlesztésére,
A képzés tehát arra törekszik, hogy a specializációt végzett hallgatók megszerzett kompetenciáikat a felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás sokféle területén, a legkülönbözőbb munkakörökben és feladatok végzésében hasznosíthassák.
Fejlesztendő kompetenciák
A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatónak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük. A specializáción folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetencia-igények fogalmazhatóak meg:
Ismeret - tudás
A hallgató
– széles körű ismeretekkel és interdiszciplináris tájékozottsággal rendelkezik a felsőoktatás-pedagógiáról, ismeri a hazai és nemzetközi felsőoktatási gyakorlatokat, a főbb kutatási, fejlesztési irányokat,
– ismeri a felsőoktatási rendszerek fejlődésének legfontosabb általános összefüggéseit, átfogó tájékozottsággal rendelkezik a felsőoktatás-politika meghatározó nemzetközi trendjeiről,
– ismeri a felsőoktatás-pedagógiával határos tudományterületek (andragógia, pszichológia, szociológia) a felső- és felnőttoktatás szempontjából releváns eredményeit,
– érti a felsőoktatás gyakorlatában megjelenő aktuális kihívásokat, átlátja a felsőoktatás változó intézményrendszerét, tudja értelmezni és kritikusan elemezni a felsőoktatás aktuális nemzetközi és hazai társadalmi, oktatáspolitikai, jogi, gazdasági kontextusát,
– ismeri a tapasztalati tanulás, a személyiségfejlesztés segítésének különböző csoportmódszereit.
Képességek
A hallgató
– képes a felső- és felnőttoktatásban a résztvevők tanulási sajátosságainak ismerete alapján a számukra megfelelő képzési feltételek megteremtésére, és egyéni tanulási utjaik megtervezésének segítésére,
– képes a felső- és felnőttoktatás tanulási környezetének fejlesztését megtervezni, új képzési formák, szervezeti formák, módszerek, taneszközök, tananyagok helyi szintű fejlesztésének kezdeményezésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére,
– a felső- és felnőttoktatás terén, elsősorban a tanulással, tanítással kapcsolatos problémák kapcsán, képes olyan feltáró jellegű kutatást végezni, amely alapján az oktatási, képzési kontextusnak adekvát fejlesztési ötleteket tud megfogalmazni és megoldási javaslatokat kidolgozni,
– képes a felsőoktatásban folyó kutatás, fejlesztés megtervezésére, megszervezésére, sikeres projektek vezetésére, szervezésére, a projektben résztvevő oktatók, kutatók team-munkájának támogatására,
– képes arra, hogy a legkülönbözőbb oktatásszervezései problémákra kreatív módon és csoporthelyzetben, a szervezeti lehetőségekkel számoló megoldásokat találjon,
– képes a felső- és felnőttoktatás hallgatói és oktatói számára szervezett szakmai továbbképzések és a pedagógiai képességeket fejlesztő tréningek vezetésére.
Attitűd/felelősségvállalás
– elkötelezett a folyamatos szakmai önfejlesztésért, s nyitott az intézmény pedagógiai kultúrájának folyamatos megújulására,
– nyitott a felső- és felnőttoktatási innovációkra, s kezdeményező szerepet tud betölteni az oktatás fejlesztésében,
– elkötelezett a hallgatók egyéni tanulási sajátosságainak megismerése és fejlesztése, egyéni képességeik maximális kibontakoztatása és önálló tanulási képességeik fejlesztése iránt,
– mind az oktatók tanításának, mind a hallgatók tanulásának támogatásában a szakmai, etikai normák szerint jár el,
– elkötelezett munkájának folyamatos önelemzése, reflektálása iránt; elfogadja a tréningeken való részvétellel és a vezetéssel járó transzparenciát.
Kinek ajánljuk a specializációt?
A specializációt választók között lehetnek olyanok, akik az alapképzésből kilépve szeretnének rögtön mesterszintű végzettséget szerezni, de lehetnek olyanok is, akik akár korábban megszerzett mesterszintű végzettség birtokában, akár e nélkül már munkában töltöttek bizonyos időt. Lehetnek olyanok, akiket elsősorban a neveléstudomány érdekel, és ezen belül érdeklődnek kiemelten a felsőoktatás iránt, de lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a felsőoktatás érdekel, és az ehhez a területhez kapcsolódó kompetenciákra a neveléstudományi képzés útján szeretnének szert tenni. Lehetnek a hallgatók között kifejezetten elméleti érdeklődésűek, de lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a gyakorlati problémamegoldás érdekel.
Hogyan szerveződik a képzés? Tanulás a specializáción.
A felsőoktatás-pedagógia specializációt választó hallgatóknak a felsőoktatásban megszokott munkaformák (előadás, szeminárium, gyakorlat) mellett, illetve ezek keretei között több területen lehetőségük van érdekes és a tanulást közvetlenül szolgáló gyakorlati feladatok végzésére. Több tantárgyban kell olyan komplex gyakorlati feladatokat megoldaniuk, mint amilyen például egy-egy képzési programnak és a sikeréhez szükséges tanulási környezetnek a megtervezése, egy-egy felsőoktatás-fejlesztési pályázat vagy az ennek alapját képező projekt megtervezése, esettanulmányok készítése sikeres intézményi gyakorlatokról ezek másokkal történő megosztása érdekében és hasonlók. Ezeknek az általában team-munkában végzett gyakorlati feladatoknak az eredményeit a hallgatók egyéni portfóliójukban gyűjtik össze, ami nemcsak munkájuknak a tanulmányaik során történő értékelését szolgálja, hanem a diplomaszerzést követő álláskeresés során is hasznos lehet. A harmadik félévben a hallgatók a képzéshez kapcsolódó területeken az egyetemmel szerződéses kapcsolatban lévő munkahelyeken végeznek terepgyakorlatot, ami további lehetőséget nyújt a számukra értékes tapasztalatok megszerzésére.
Specializációnkról bővebb leírás található az alábbi információs anyagon, amely erre a linkre kattintva érhető el.
A felsőoktatási rendszerek az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen mentek keresztül. A felsőoktatás ma is táguló rendszerében a fejlett országokban szakemberek tízezrei, estenként több százezren dolgoznak oktatóként, kutatóként vagy a legkülönbözőbb szolgáltatások szervezőiként. Sokan végeznek munkát a felsőoktatást célzó fejlesztési programokban és az e területre specializálódott, például a felvételi rendszert, a munka világába történő belépést vagy a minőség megőrzését és fejlesztését támogató szervezetekben és egyéb területeken. E specializáció azok számára lehet elsősorban vonzó, akiket érdekel a felsőoktatás változatos világa, vagy akik a felsőoktatásban folyó kutatást és oktatást támogató szervezetekben szeretnének munkát találni. Noha e specializáció célja elsősorban a felsőoktatásban végzett munkára, a felsőoktatás fejlesztésére és kutatására történő felkészítés, a képzési program maximálisan nyitott a felnőttoktatás és az egész életen át tartó tanulás problémavilága felé. Így a specializáció vonzó lehet azoknak a hallgatóknak is, akik a felnőttoktatás iránt érdeklődnek.
Mire lehet használni a végzettséget?
A felsőoktatás-pedagógia specializáció célja az, hogy az itt végzett hallgatók alkalmassá váljanak az alábbiakra:
– a felsőoktatási területén egyszerűbb kutatások, vizsgálatok, értékelések elvégzésére; e területen tanácsadói munka végzésére,
– a felsőoktatási intézmények oktatási stratégiáinak pedagógiai megalapozására, előkészítésére,
– a felsőoktatást támogató szolgáltatások szervezésére,
– a felsőoktatás területén zajló fejlesztések tervezésére, támogatására és értékelésére, különös tekintettel az alábbiakra:
o a felsőoktatásban tanulók egyéni tanulási útjainak segítése, tanulmányi tanácsadás,
o az oktatók pedagógiai tevékenységének támogatása, tanulásszervezéssel kapcsolatos esetmegbeszélések vezetése, a tanulásszervezést érintő tanácsadás,
o a felsőoktatási tantervek, programok, tanulási környezetek tervezése, fejlesztése és ennek elősegítése érdekében projektek megszervezése,
o a felsőoktatás szervezeti, pedagógiai kultúrájának fejlesztése,
o a felsőoktatási szervezési, vezetési, minőségbiztosítási feladatok támogatása,
o a felsőoktatás területén eredményes oktatásra (előadások tartására, szemináriumok, gyakorlatok vezetésére, projektek szervezésére stb., ezek pedagógiailag hatékony értékelésére) és a saját oktatási tevékenységük elemzésére, fejlesztésére,
A képzés tehát arra törekszik, hogy a specializációt végzett hallgatók megszerzett kompetenciáikat a felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás sokféle területén, a legkülönbözőbb munkakörökben és feladatok végzésében hasznosíthassák.
Fejlesztendő kompetenciák
A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatónak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük. A specializáción folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetencia-igények fogalmazhatóak meg:
Ismeret - tudás
A hallgató
– széles körű ismeretekkel és interdiszciplináris tájékozottsággal rendelkezik a felsőoktatás-pedagógiáról, ismeri a hazai és nemzetközi felsőoktatási gyakorlatokat, a főbb kutatási, fejlesztési irányokat,
– ismeri a felsőoktatási rendszerek fejlődésének legfontosabb általános összefüggéseit, átfogó tájékozottsággal rendelkezik a felsőoktatás-politika meghatározó nemzetközi trendjeiről,
– ismeri a felsőoktatás-pedagógiával határos tudományterületek (andragógia, pszichológia, szociológia) a felső- és felnőttoktatás szempontjából releváns eredményeit,
– érti a felsőoktatás gyakorlatában megjelenő aktuális kihívásokat, átlátja a felsőoktatás változó intézményrendszerét, tudja értelmezni és kritikusan elemezni a felsőoktatás aktuális nemzetközi és hazai társadalmi, oktatáspolitikai, jogi, gazdasági kontextusát,
– ismeri a tapasztalati tanulás, a személyiségfejlesztés segítésének különböző csoportmódszereit.
Képességek
A hallgató
– képes a felső- és felnőttoktatásban a résztvevők tanulási sajátosságainak ismerete alapján a számukra megfelelő képzési feltételek megteremtésére, és egyéni tanulási utjaik megtervezésének segítésére,
– képes a felső- és felnőttoktatás tanulási környezetének fejlesztését megtervezni, új képzési formák, szervezeti formák, módszerek, taneszközök, tananyagok helyi szintű fejlesztésének kezdeményezésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére,
– a felső- és felnőttoktatás terén, elsősorban a tanulással, tanítással kapcsolatos problémák kapcsán, képes olyan feltáró jellegű kutatást végezni, amely alapján az oktatási, képzési kontextusnak adekvát fejlesztési ötleteket tud megfogalmazni és megoldási javaslatokat kidolgozni,
– képes a felsőoktatásban folyó kutatás, fejlesztés megtervezésére, megszervezésére, sikeres projektek vezetésére, szervezésére, a projektben résztvevő oktatók, kutatók team-munkájának támogatására,
– képes arra, hogy a legkülönbözőbb oktatásszervezései problémákra kreatív módon és csoporthelyzetben, a szervezeti lehetőségekkel számoló megoldásokat találjon,
– képes a felső- és felnőttoktatás hallgatói és oktatói számára szervezett szakmai továbbképzések és a pedagógiai képességeket fejlesztő tréningek vezetésére.
Attitűd/felelősségvállalás
– elkötelezett a folyamatos szakmai önfejlesztésért, s nyitott az intézmény pedagógiai kultúrájának folyamatos megújulására,
– nyitott a felső- és felnőttoktatási innovációkra, s kezdeményező szerepet tud betölteni az oktatás fejlesztésében,
– elkötelezett a hallgatók egyéni tanulási sajátosságainak megismerése és fejlesztése, egyéni képességeik maximális kibontakoztatása és önálló tanulási képességeik fejlesztése iránt,
– mind az oktatók tanításának, mind a hallgatók tanulásának támogatásában a szakmai, etikai normák szerint jár el,
– elkötelezett munkájának folyamatos önelemzése, reflektálása iránt; elfogadja a tréningeken való részvétellel és a vezetéssel járó transzparenciát.
Kinek ajánljuk a specializációt?
A specializációt választók között lehetnek olyanok, akik az alapképzésből kilépve szeretnének rögtön mesterszintű végzettséget szerezni, de lehetnek olyanok is, akik akár korábban megszerzett mesterszintű végzettség birtokában, akár e nélkül már munkában töltöttek bizonyos időt. Lehetnek olyanok, akiket elsősorban a neveléstudomány érdekel, és ezen belül érdeklődnek kiemelten a felsőoktatás iránt, de lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a felsőoktatás érdekel, és az ehhez a területhez kapcsolódó kompetenciákra a neveléstudományi képzés útján szeretnének szert tenni. Lehetnek a hallgatók között kifejezetten elméleti érdeklődésűek, de lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a gyakorlati problémamegoldás érdekel.
Hogyan szerveződik a képzés? Tanulás a specializáción.
A felsőoktatás-pedagógia specializációt választó hallgatóknak a felsőoktatásban megszokott munkaformák (előadás, szeminárium, gyakorlat) mellett, illetve ezek keretei között több területen lehetőségük van érdekes és a tanulást közvetlenül szolgáló gyakorlati feladatok végzésére. Több tantárgyban kell olyan komplex gyakorlati feladatokat megoldaniuk, mint amilyen például egy-egy képzési programnak és a sikeréhez szükséges tanulási környezetnek a megtervezése, egy-egy felsőoktatás-fejlesztési pályázat vagy az ennek alapját képező projekt megtervezése, esettanulmányok készítése sikeres intézményi gyakorlatokról ezek másokkal történő megosztása érdekében és hasonlók. Ezeknek az általában team-munkában végzett gyakorlati feladatoknak az eredményeit a hallgatók egyéni portfóliójukban gyűjtik össze, ami nemcsak munkájuknak a tanulmányaik során történő értékelését szolgálja, hanem a diplomaszerzést követő álláskeresés során is hasznos lehet. A harmadik félévben a hallgatók a képzéshez kapcsolódó területeken az egyetemmel szerződéses kapcsolatban lévő munkahelyeken végeznek terepgyakorlatot, ami további lehetőséget nyújt a számukra értékes tapasztalatok megszerzésére.
Specializációnkról bővebb leírás található az alábbi információs anyagon, amely erre a linkre kattintva érhető el.