Kutató-elemző specializáció
Kutató-elemző specializáció
A specializáció célja
Az oktatás világában több olyan változás is lezajlott, amely indokolttá teszi az új specializáció indítását. Egyrészt az oktatáspolitika számára szükséges olyan szakmai anyagok, elemzések készítése, amely döntéseit megalapozza, és amely e döntések alapján született beavatkozásokat nyomon követi, vizsgálja, értékeli. Az oktatáspolitika rendszer szintű döntés előkészítésében fontos szerep jut a különböző kutatásoknak, adatgyűjtéseknek és elemzéseknek. Ezek a döntés előkészítési folyamatokat támogató vizsgálatok nemcsak rendszer, hanem köztes (például tankerületek) szinten is jelen vannak.
Másrészt az iskola világában, a pedagógus professzióban is felértékelődött a kutatói, elemzői tevékenység. Az iskolai vagy éppen a tanórai fejlesztések nyomon követését, hatásait, értékelését is kutatások, elemzések, különböző adatgyűjtések alapozzák meg, vagy éppen ezen eredmények visszacsatolása szükséges a fejlesztések további irányainak megvalósításához.
Nem utolsó sorban a specializáció előkészíti és megalapozza a neveléstudományi doktori tanulmányokat elméleti és kutatásmódszertani szempontból egyaránt.
Mire lehet használni a végzettséget?
A szakképzettséggel a végzett hallgatók az oktatásirányítás különböző intézményeiben, pedagógiai oktatási központokban, oktatáskutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézményekben, felsőoktatási intézmények karrierközpontjaiban helyezkedhetnek majd el, valamint a nevelőtestületekben hiányzó kutató-elemzői kompetenciákkal az intézményi folyamatok támogatóivá válhatnak.
Fejlesztendő kompetenciák
A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatónak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük. A specializáción folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetenciaigények fogalmazhatóak meg:
Ismeret - tudás
A hallgató
– átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok leg-fontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási mód-szereit.
– átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit,
– ismeri a kutatás-fejlesztési programok folyamatát, legfontosabb elemeit, dokumentumait, fogalomkészletét, a legfontosabb nemzetközi és hazai oktatási kutatás-fejlesztési programokat és eredményeit.
Attitűd
A hallgató
– értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud,
szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt,
– kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.
Képességek
A hallgató
– értelmezni tudja a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző állás-pontok argumentumait, képes azokat interpretálni,
– képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal,
– képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni,
– képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani,
– differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni,
– képes pályázatokat önállóan kezdeményezni, tervezni, lebonyolítani, értékelni.
Autonómia-felelősségvállalás
A hallgató
– kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre,
– megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.
A specializáció hálóterve az ikonra kattintva érhető el.
Hogyan szerveződik a képzés?
A specializáció ebben a tanévben az esti tagozatos hallgatók részidős képzési igényeihez igazodik, 47 kredites, összesen 260 kontaktóra foglalkozást tartalmaz. A részidős munkarendből adódóan az elméleti ismeretek elsajátításában jelentős szerepet kap az önálló tanulás, a kontaktórák jelentős részében tréningek, szemináriumok, szakmai gyakorlatok zajlanak.
A képzés a következő fő területekre irányul
– társtudományok a neveléstudományban,
– oktatási rendszerek fejlesztése,
– nemzetközi és hazai oktatáskutatási projektek,
– a kutatásmódszertan új irányai, hatásvizsgálatok, programértékelések,
– kutatási-fejlesztési projektek tervezése, megvalósítása, kutatási eredmények közzététele.
Kinek ajánljuk a szakirány felvételét?
A kutató-elemző specializáció a neveléstudományi mesterszak része, a specializációt bármelyik ide beiratkozott hallgató választhatja. Különösen ajánlott azoknak, akik közoktatási/felsőoktatási kutatási-fejlesztési tevékenységgel foglalkoznak, vagy ezen területen szeretnének elhelyezkedni az egyetem befejezését követően.
Tanulás a specializáción
A kurzusok oktatói az első órán ismertetik a hallgatókkal a tematikát, és részletesen megbeszélik a követelményeket, az oktató elvárásait, illetve az értékelés módját. A követelmények között előfordulnak kötelező és kötelezően választható feladatok. A specializációt választók a neveléstudományi mesterképzésben előadások, szemináriumok és gyakorlatok kereteiben írnak többek között esszét, készítenek szakirodalmi tájékozódásukról annotációt, összefoglalót. Feladataik döntő többsége egy kutatási folyamat tervezése, végrehajtása és az eredmények közzététele köré csoportosul, mely tevékenységeket alapvetően a kar kutatócsoportjaihoz szorosan kapcsolódva, együttműködve valósít meg a hallgató.
Az oktatás világában több olyan változás is lezajlott, amely indokolttá teszi az új specializáció indítását. Egyrészt az oktatáspolitika számára szükséges olyan szakmai anyagok, elemzések készítése, amely döntéseit megalapozza, és amely e döntések alapján született beavatkozásokat nyomon követi, vizsgálja, értékeli. Az oktatáspolitika rendszer szintű döntés előkészítésében fontos szerep jut a különböző kutatásoknak, adatgyűjtéseknek és elemzéseknek. Ezek a döntés előkészítési folyamatokat támogató vizsgálatok nemcsak rendszer, hanem köztes (például tankerületek) szinten is jelen vannak.
Másrészt az iskola világában, a pedagógus professzióban is felértékelődött a kutatói, elemzői tevékenység. Az iskolai vagy éppen a tanórai fejlesztések nyomon követését, hatásait, értékelését is kutatások, elemzések, különböző adatgyűjtések alapozzák meg, vagy éppen ezen eredmények visszacsatolása szükséges a fejlesztések további irányainak megvalósításához.
Nem utolsó sorban a specializáció előkészíti és megalapozza a neveléstudományi doktori tanulmányokat elméleti és kutatásmódszertani szempontból egyaránt.
Mire lehet használni a végzettséget?
A szakképzettséggel a végzett hallgatók az oktatásirányítás különböző intézményeiben, pedagógiai oktatási központokban, oktatáskutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézményekben, felsőoktatási intézmények karrierközpontjaiban helyezkedhetnek majd el, valamint a nevelőtestületekben hiányzó kutató-elemzői kompetenciákkal az intézményi folyamatok támogatóivá válhatnak.
Fejlesztendő kompetenciák
A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatónak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük. A specializáción folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetenciaigények fogalmazhatóak meg:
Ismeret - tudás
A hallgató
– átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok leg-fontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási mód-szereit.
– átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit,
– ismeri a kutatás-fejlesztési programok folyamatát, legfontosabb elemeit, dokumentumait, fogalomkészletét, a legfontosabb nemzetközi és hazai oktatási kutatás-fejlesztési programokat és eredményeit.
Attitűd
A hallgató
– értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud,
szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt,
– kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.
Képességek
A hallgató
– értelmezni tudja a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző állás-pontok argumentumait, képes azokat interpretálni,
– képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal,
– képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni,
– képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani,
– differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni,
– képes pályázatokat önállóan kezdeményezni, tervezni, lebonyolítani, értékelni.
Autonómia-felelősségvállalás
A hallgató
– kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre,
– megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.
A specializáció hálóterve az ikonra kattintva érhető el.Hogyan szerveződik a képzés?
A specializáció ebben a tanévben az esti tagozatos hallgatók részidős képzési igényeihez igazodik, 47 kredites, összesen 260 kontaktóra foglalkozást tartalmaz. A részidős munkarendből adódóan az elméleti ismeretek elsajátításában jelentős szerepet kap az önálló tanulás, a kontaktórák jelentős részében tréningek, szemináriumok, szakmai gyakorlatok zajlanak.
A képzés a következő fő területekre irányul
– társtudományok a neveléstudományban,
– oktatási rendszerek fejlesztése,
– nemzetközi és hazai oktatáskutatási projektek,
– a kutatásmódszertan új irányai, hatásvizsgálatok, programértékelések,
– kutatási-fejlesztési projektek tervezése, megvalósítása, kutatási eredmények közzététele.
Kinek ajánljuk a szakirány felvételét?
A kutató-elemző specializáció a neveléstudományi mesterszak része, a specializációt bármelyik ide beiratkozott hallgató választhatja. Különösen ajánlott azoknak, akik közoktatási/felsőoktatási kutatási-fejlesztési tevékenységgel foglalkoznak, vagy ezen területen szeretnének elhelyezkedni az egyetem befejezését követően.
Tanulás a specializáción
A kurzusok oktatói az első órán ismertetik a hallgatókkal a tematikát, és részletesen megbeszélik a követelményeket, az oktató elvárásait, illetve az értékelés módját. A követelmények között előfordulnak kötelező és kötelezően választható feladatok. A specializációt választók a neveléstudományi mesterképzésben előadások, szemináriumok és gyakorlatok kereteiben írnak többek között esszét, készítenek szakirodalmi tájékozódásukról annotációt, összefoglalót. Feladataik döntő többsége egy kutatási folyamat tervezése, végrehajtása és az eredmények közzététele köré csoportosul, mely tevékenységeket alapvetően a kar kutatócsoportjaihoz szorosan kapcsolódva, együttműködve valósít meg a hallgató.
A Neveléstudományi Intézet kutatásairól itt tájékozódhat.