Színházi nevelés és színházpedagógia specializáció

A specializáció célja

A színház és a pedagógia metszéspontjában található terület, amit az elmúlt huszonöt évben színházi nevelésnek, újabban pedig színházpedagógiának is hívunk, töretlenül terjed, növekszik, virágzik Magyarországon. Lassan alig van olyan színház, amelynek ne lenne ilyen programja, a programok száma az elmúlt hat-nyolc évben gyakorlatilag megtízszereződött, és a területben bőven van még növekedési potenciál. A neveléstudomány MA legújabb specializációja ezt a fiatal, de rendkívül dinamikusan fejlődő területet állítja fókuszába.
A specializáció szűkebb középpontjában a színházi nevelési / színházpedagógiai programok gyakorlata és elmélete, vagyis tervezése, levezetése és kutatása áll. A színházi nevelési / színházpedagógiai program definíciója Takács et. al. (2017) alapján:

elsődlegesen a köznevelésben érintettek számára készül,
előadás vagy jelenetsor van benne, amely épülhet az önkifejezés bármilyen verbális és nonverbális műfajára (pl. prózai színház, báb- és figurális színház, tánc- és mozgásszínház, zenés színház, cirkusz, performansz stb.),
pedagógiai célja van az alkotóknak,
a résztvevők a program során annak menetét érdemben befolyásoló, vagy az abban történtekre érdemben reflektáló, nyílt interakciókban vehetnek részt,
megismételhető, minden alkalommal különböző csoportoknak játszott programok.

Ezek a programok nagy változatosságot mutatnak, rendkívül széles a paletta a műfajt, a célokat, a módszertant, a darabválasztást, a szándékokat, a színházi jelnyelvet és a minőséget, illetve a pedagógiai tudatosságot és felkészültséget tekintve egyaránt. A pedagógiai célok egy emberi vagy társadalmi kérdés vizsgálatától a kompetenciafejlesztésen vagy a tanagyag egy részének átadásán át egészen a prevencióig terjedhetnek.
A specializáció egyfajta térképet ad a színházi nevelés és színházpedagógia hazai jelenéről, és konkrét gyakorlati példákon, megfigyelésen, elemzésen, hospitáláson, saját programok tervezésén és levezetésén keresztül képessé teszi a hallgatót a területen való aktív gyakorlati és elméleti tevékenykedésre.
A specializáció áttekinti a szcéna fontosabb műfajait, iskoláit és pedagógiai szándékait. Történeti áttekintést ad a területről, bevezet a legfontosabb kutatások eredményeibe, elhelyezi a magyarországi kezdeményezéseket a nemzetközi palettán. Hangsúlyt fektet a terület interdiszciplináris voltára, különösen a színházi, a pedagógiai, és azon belül is kiemelten a drámapedagógiai kötődésekre.

Mire lehet használni a végzettséget?

A specializáció elvégzése után a hallgató:

elhelyezkedhet színházaknál, ahol a színházi nevelési / színházpedagógiai programok tervezésében és megvalósításában működhet közre, illetve az adott színház ilyen irányú tevékenységét koordinálhatja; mivel a magyarországi gyakorlat Európában az élvonalban van, így a megszerzett tudás esetlegesen alkalmazható lehet más országok színházaiban is;
elhelyezkedhet megyei vagy városi agoráknál és művelődési központoknál, ahol a meghívott előadásokhoz kapcsolódó felkészítő és feldolgozó beszélgetések, foglalkozások megszervezésében és levezetésében lehet szerepe, illetve kamatoztathatja megszerzett tudását gyermek- és ifjúsági csoportok vezetésében is;
megalapíthatja saját színházi nevelési programokat létrehozó társulatát;
elhelyezkedhet a terület oktatási szakértőjeként vagy kutatójaként többek között pl. az oktatásirányítás különböző intézményeiben, pedagógiai oktatási központokban, oktatáskutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézményekben;
a végzettség emellett lehetővé teszi a tanulmányok doktori képzésben való folytatását is, ahol a terület kutatásának már hagyománya van.

A specializáció kísérlet: az első MA szintű képzés Magyarországon a színházi nevelés területén, és az első olyan képzés, amely a neveléstudomány felől közelít.

Fejlesztendő kompetenciák

A szakmában elvárt feladatok ellátása érdekében a hallgatóknak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel és képességekkel, valamint megfelelő attitűdökkel kell rendelkezniük. A specializáción folyó képzésből kikerülő hallgatókkal szemben e területen az alábbi kompetencia-igények fogalmazódnak meg.

Ismeret és tudás

A hallgató:

tisztában van a színházi nevelés elméletével és gyakorlatával, ismeri a legfrissebb hazai és nemzetközi modelleket, irányzatokat, iskolákat, szakembereket, legfontosabb kutatásokat;
ismeri a célközönség szenzitív korszakainak fejlődéslélektani, szociálpszichológiai és szociológiai hátterét, valamint a leggyakoribb tanulási-viselkedési zavarok meghatározását és azok jellemzőit;
ismeri a színházi nevelési és színházpedagógiai műfajokat, a különféle pedagógiai célokat;
tisztában van az interaktivitás és a bevonás különféle formáival és eszközeivel, valamint a részvétel és a bevonódás különféle fokozataival.

Képességek

A hallgató képes

egy programot magas szakmai színvonalon, kiemelkedő programvezetői kompetenciák mellett megtervezni és levezetni;
besorolni bármely programot a legfontosabb kategorizációk mentén (műfaj, pedagógiai cél, irányzat / iskola);
az alkotók által kitűzött pedagógiai célok (vagy azok hiányának) felismerésére és leírására;
egy adott program kapcsán megállapítani, hogy az az interakció és a bevonás mely fontosabb formáit alkalmazza;
egy korosztály sajátosságait figyelembe venni, pontosan meghatározni a vizsgálandó kérdést, témát, problémát, valamint a legalkalmasabb drámai alapanyag megválasztására vagy megalkotására.

Attitűdök, autonómia és felelősség

A hallgató:

értőn, empatikusan és nyitottan figyeli a színházi nevelési / színházpedagógiai programok résztvevőit, figyeli rajtuk a bevonódás jeleit;
magas fokú önismerettel, önreflexióval, nyitottsággal és rugalmassággal rendelkezik;
magas improvizációs képességgel és kreativitással rendelkezik, kiválóan kommunikál;
érzékeny az általános emberi és társadalmi, pedagógiai problémákra;
szakmai identitásában a neveléstudományi alapok mellett fontosnak tartja szakmájának színházművészeti gyökereit, alapjait is;
megszilárdul benne a szakmai elköteleződés a színházi nevelés és a színházpedagógia területe iránt

Hogyan szerveződik a képzés?

A specializáció mind a négy szemesztere önálló tematika mentén szerveződik:
Az 1. szemeszter során a hallgató bevezetést kap a színházi nevelésbe és színházpedagógiába (tervezett oktató: Cziboly Ádám).
A 2. szemeszter a színházi alapismeretek megszerzésén túl a magyarországi drámapedagógiai hagyományba vezet be. A hallgató színháztörténetet és dramaturgiát tanul (tervezett oktató: Róbert Júlia), és megismerkedik a különféle alkalmazott-, közösségi-, részvételi- és interaktív színházi formákkal (meghívott oktató: Novák Géza Máté). Elsajátítja a kompetenciafejlesztő drámajátékokat és az improvizációs gyakorlatokat (tervezett oktató: Perényi Balázs), valamint a gyermek- és diákszínjátszás alapjait (tervezett oktató: Gyombolai Gábor).
A 3. szemeszter az angol és a német gyakorlatot mutatja be. A hallgató megismerkedik az angolszász drámapedagógia és színházi nevelés számos irányzatával (meghívott oktató: Bethlenfalvy Ádám), valamint a német színházpedagógiával (tervezett oktató: Neudold Júlia, valamint további meghívott előadók). Ebben a félévben elsajátítja a két- és háromlépcsős színházpedagógiai programok tervezését és levezetését (tervezett oktató: Cziboly Ádám, valamint további meghívott előadók).
A 4. szemeszter a komplex színházi nevelési formáknak mutatja be. A hallgató bevezetést kap abba, hogyan kell tervezni és vezetni komplex színházi nevelési előadást (tervezett oktató: Bethlenfalvy Ádám, valamint további meghívott előadók), valamint fórum színházat, beavató színházat, vitaszínházat, színházi társasjátékot és osztályterem-színházat (tervezett oktató: Hajós Zsuzsanna, valamint további meghívott előadók).

Kiknek ajánljuk a specializáció felvételét?

A színházi nevelés és színházpedagógia specializáció a neveléstudományi mesterszak része, a specializációt bármelyik beiratkozott hallgató választhatja. Különösen ajánlott azoknak, akik már aktívan foglalkoznak színházi neveléssel és színházpedagógiával, e területen szeretnének elhelyezkedni az egyetem befejezését követően, vagy ezen a területen szeretnének kutatni.

Tanulás a specializáción

A specializáción a hallgató egy erősen gyakorlatorientált képzésre számíthat. A bevezető kurzust követően mind a kilenc kurzus emelt óraszámú gyakorlat, melynek során az alábbi hallgatói tevékenységek és tanítási módszerek váltakoznak:

az elméleti alapok elsajátítása (hazai és nemzetközi iskolák, modellek, trendek, kutatások);
szakirodalom önálló feldolgozása;
sajátélmény, melynek során a hallgató először saját magán tapasztalja meg az elsajátítandó módszert;
színházi nevelési / színházpedagógiai programok látogatása színházaknál;a
a látottak közös megbeszélése és elemzése;
önálló tervezési gyakorlat egyénileg vagy kiscsoportban, konzultáció mellett;
önálló vezetési gyakorlat egyénileg vagy kiscsoportban, mentorálás mellett;
részvétel a hallgatótársak által vezetett órákon, azok (ön)elemzése.

A teljes képzést szakmai gyakorlat zárja, melynek során a hallgató fokozatosan lépésekben hoz létre egy saját programot egy általa választott színháznál. Egy futó program hospitálását követően maga is részt vesz már a program levezetésében esetmegbeszélések mellett. Végül mentorálás mellett kidolgozza, majd teszteli saját programját, amit a záróvizsga keretében önállóan levezet.

A specializáció felelőse Vincze Beatrix egyetemi docens