Tanterv és követelmények

1. A SPECIALIZÁCIÓK

Az 5. félévtől a képzésben az alábbi két specializáció kerül meghirdetésre:

  1. Az oktatásszervező, -fejlesztő specializáción végzett hallgató az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli nevelési, oktatási és szolgáltató intézmények, önkormányzatok, főhatóságok, civil és nonprofit oktatási szervezetek segítő munkatársa lehet. Ebben a specializációban a képzési programok készítése, azok működési feltételeinek biztosítása, az ott oktatók és tanulók támogatása, valamint a menedzsment segítésének megtanulása áll a középpontban. Alkalmassá válhat arra, hogy a menedzsmenttel, az alkalmazottakkal, a partnerekkel vagy a kliensi körrel kapcsolatot tartson, szükség esetén akár hálózatban dolgozzon velük. Munkát vállalhat közoktatási intézményekben vagy más szervezetekben, pl. pályázatok, versenyek online vagy offline szervezésében, innovációkban asszisztensi feladatokat láthat el.
  2. A gyerek- és diákcsoportok asszisztense specializáción a hallgató arra tud készülni, hogy nevelési és oktatási körülmények között gyermekek, fiatalok, pedagógusok, szülők segítője legyen. E specializáción a gyermeki személyiség, a csoportok alakulása és működése, a tanulás és tanítás, a szocializáció megismerése, megértése és támogatása áll a középpontban, osztálytermi, iskola és iskolán kívüli, illetve más, oktatással (is) foglalkozó intézményi, szervezeti körülmények között. A végzett hallgató munkát vállalhat képzett szakemberek, pedagógusok melletti tevékenységkörökben: óvodában, iskolákban, kollégiumokban, más intézményekben, mint pl. egyházak, múzeumok, civil szervezetek.

2. A TANTERVEK

A pedagógia alapszak mintatanterve 2017-től.
A pedagógia alapszak 2017 előtti mintatanterve ITT tölthető le.

A pedagógia alapszak valamennyi korábbi tanterve itt érhető el.

3. A SZAKDOLGOZAT

A szakdolgozatok elkészítése témaválasztástól függően kutatási etikai engedélyhez kötött. Az etikai engedélyt a témavezető kezdeményezi a hallgató által kitöltött formanyomtatványon keresztül. Az engedélyeztetés egy iteratív folyamat, amelyben a Kutatásetikai Bizottság javaslatokat fogalmaz meg, és amely alapján a hallgató átdolgozza a beadott kérelmét. Mindez, ahogy maga a kutatás is, egy időigényes folyamat, amelyet, ha megfelelő tervezés előz meg, később gördülékenyen zajlik.
Javasoljuk tehát a szakdolgozati téma átgondolását, lépéseinek alapos megtervezését és azt, hogy a lehető leghamarabb, s ne a témabejelentő benyújtási határidejének hetében vegye fel a kapcsolatot a témavezetővel és kezdeményezze a kutatási etikai engedélyeztetést.
  1. A szakdolgozattal kapcsolatos formai és tartalmi követelmények
  2. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatási és publikációs alapelvei

4. KOMPLEX SZIGORLAT (PEDB11-144)

A szigorlat célja

A szigorlat célja, hogy a specializációválasztást megelőzően a hallgatók számot adjanak a szakképzettségük szempontjából meghatározó ismeretkörökből, azaz az általános szakterületi tudáshoz vezető szakmai törzsanyag főbb kurzusaiban elért tudásukról. Cél, hogy a hallgatók tudásuk bizonyítását szakmai fejlődésük értelmezéséhez, fejlődési portfóliójukhoz kötötten, a pedagógia szakos kompetenciaháló kompetenciaterületeihez kapcsolható produktumainak értelmezésével és értékelésével is kísérjék.

A szigorlat tartalma

A komplex szigorlat írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Az írásbeli vizsgarész hangsúlyosan a kollokviumi követelményekkel jelzett tartalmakra terjed ki. Célja, hogy a hallgató számot adjon a törzsképzésben megszerzett elméleti tudásáról.

Az írásbeli vizsgarész teljesítésére 90 perc áll rendelkezésre.

A szóbeli vizsgarész során a hallgató fejlődési portfóliójához kötötten bizonyítja tudását a portfólióból kiválasztott 2 kompetenciaterülethez kapcsolódó produktumainak értelmezésével. Ennek a célja, hogy a hallgató a képzésben eddig elért szakmai eredményeire reflektálni tudjon, tanulási tapasztalatait összegezni tudja, a fejlődés bizonyítékainak értelmezése során mozgósítani tudja szintetizáló jellegű elméleti és gyakorlati tudását, valamint további tanulási célokat tudjon megfogalmazni jövőbeni kompetenciafejlődésével kapcsolatban.

Szigorlati témakörök

1.      A tankötelezettség bevezetésének folyamata és társadalmi hatásai Magyarországon.

2.      Az intézményes nevelés megújítására irányuló kísérletek a 19. sz. - 20. sz. fordulóján. Reformpedagógiai törekvések Magyarországon.

3.      Az oktatás társadalmi meghatározottsága, egyenlőtlenségek és méltányosság az oktatásban. Integráció-inklúzió. Szelektív vagy komprehenzív iskola.

4.      Az iskolák belső világa, kultúrája: értelmezések, a megismerés lehetőségei. Az iskola mint szervezet, szervezeti jellemzők, szervezettípusok. Az iskola mint tanuló szervezet, tanuló szakmai közösségek. Az iskola partneri hálózata.

5.       Nevelési modellek, a nevelés folyamata, hatása, módszerei. Nevelési színterek. Az iskolán kívüli nevelés.

6.      A tanulásról és tudásról való gondolkodás átalakulása, tudományos megközelítések. Az iskolai tudás fogalmának változása: kompetencia, tanulási eredmények, kompetencia alapú oktatás. A tanulás szociális jellege, a kooperatív tanulásszervezés kérdései.

7.      Adaptív oktatás, az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó oktatás. Különleges bánásmódot igénylő tanulók és csoportok az oktatásban.

A szigorlat menete

A hallgató írásbeli vizsgát tesz a fent megadott témakörökből. Sikeres írásbeli esetén szóbeli vizsgát tesz, mely során a képzésben eddig elért szakmai fejlődésére reflektál a fejlődési portfóliójából kiválasztott 2 kompetenciaterülethez kapcsolódóan.

Az értékelés szempontjai és a szigorlati érdemjegy

Az írásbeli vizsgarész értékelési szempontjai:

Az írásbeli vizsgán a maximálisan elérhető pontszám 100 pont. A sikeres teljesítés feltétele, hogy a hallgató legalább 45 pontot elérjen az írásbelin. 45 pont alatti eredmény esetén a hallgató nem bocsátható szóbeli vizsgára, az írásbeli részt pedig meg kell ismételnie. Erre az aktuális vizsgaidőszakban lehetősége van.

A szóbeli vizsgarész értékelési szempontjai:

A szóbeli vizsgán a maximálisan elérhető pontszám szintén 100 pont. A sikeres teljesítés feltétele a min. 45 pont elérése. Sikertelen szóbeli esetén a szóbeli részt kell ismételni, az aktuális vizsgaidőszakban.

Értékelési szempontok:

  • a szakmai fejlődés bizonyítékainak kompetenciákkal való összekapcsolása, az adott kompetencia fejlesztésében játszott szerepük értelmezése,
  • a szakmai fejlődés értelmezésében a tudás-elem bizonyítása, szaknyelvi, fogalmi tisztasággal, szakirodalommal,
  • a reflektálás mélysége, árnyaltsága,
  • a szakmai tudás, képességek, attitűdök, önállóság és felelősségvállalás megfelelő szintézise,
  • összbenyomás a portfólióról (ebben tükröződhet az értékelők személyes szakmai véleménye a portfólió egészéről)

A szigorlat végső eredménye:

A szóbeli vizsga után a bizottság eredményt hirdet a két vizsgarész pontszámainak átlaga alapján.