A joghoz való viszony és a jogtudatos viselekdés formálását meghatározó tényezők és eszközök a köznevelésben

A gyermekekkel és fiatalokkal, különösen pedig a nagykorúvá váló fiatal felnőttekkel szemben alapvető társadalmi elvárás, hogy ismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, legyen általános képük a jogról, fogalmuk a legalapvetőbb jogszabályokról. Ezt feltételezi önállóságuk a felsőoktatásban, munkaerőpiaci szereplőként való megjelenésük, de a mindennapokban történő felelős állampolgári magatartás is – legyen szó általános közügyekről, kereskedelemről vagy éppen a közösségi médiumok használatáról. Azonban az is közismert, hogy a magyar iskolák nem készítenek fel minderre, az állampolgári ismeretek tantárgy oktatása, illetve a demokráciára nevelés általános célja nem tölti be ezt a szerepet.

Mindazonáltal, a joghoz való viszony, a jogtudatos magatartás formálásának elsődleges közege a gyermek szocializációja, amelynek két kiemelkedő jelentőségű helyszíne a család és az iskola. Ebben a folyamatban meghatározók azok a minták, amelyeket a pedagógus, illetve az intézményi környezet ad. Ezért nem csupán a tanulók, hanem a pedagógusok és az intézményvezetők joghoz való viszonya is kritikus. Az iskolák világának szereplői körében utoljára több, mint két évtizede és akkor is egy jogismeretre korlátozódó vizsgálat valósult meg. 

A SKOLA kutatás túlmutat a jogismeret szintjének feltérképezésén, a joghoz való viszonyt vizsgálja az érintett szereplők jogi attitűdjeinek feltárásával. A kutatási eredmények fontos hátteret jelenthetnek későbbi olyan intézkedésekhez, amelyekkel a jogtudatos állampolgárrá válást az iskola segíteni, támogatni tudja.