A Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport itt bemutatott kutatási-fejlesztési portfóliója olyan, jelenleg folyó, valamint korábban zajlott, de jelenleg is hasznosítás alatt álló kutatási és fejlesztési programokat tartalmaz, amelyek a felsőoktatás és az oktatási innováció témaköréhez kapcsolódnak. A programok egy részét az ELTE PPK más szervezeti egységeivel, illetve külső partnerekkel együttműködésben szervezzük. 

1. Közoktatási fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusa – ImpAla kutatás (OTKA)
A közoktatási fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusaival foglalkozó ImpAla kutatás 2012 és 2016 között zajlott. Célja az volt, hogy feltárja a közoktatást formáló, európai uniós forrásokra épülő és a kurrikulumot érintő fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusait. Arra a kérdésre kereste a választ, vajon a fejlesztési programok milyen feltételek mellett tudnak tényleges és tartós változást eredményezni az iskolai és osztálytermi szintű folyamatokban. A kutatás elméleti és empirikus szakaszból állt, az utóbbi keretei között csaknem 600 iskolában és 1300 pedagógus gyűjtöttünk adatokat, és több iskolában folyt intenzív teremunkán alapuló adatgyűjtés. A kutatás eredményei elérhetőek ImpAla kutatás honlapján. E kutatás keretei között jött létre az ImpAla műhelyek sorozata, amely a közoktatás-fejlesztésről való gondolkodás egyik hazai szellemi fórumává vált.

2.    Helyi-intézményi oktatási innovációs keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása (OTKA, Innova) 
E 2016 februárjában indított, négy évre tervezett kutatás célja annak vizsgálata, hogy a központi szintről nem koordinált, mikro-szintű (helyi/intézményi) innovációk hogyan keletkeznek, milyen módon terjednek, és milyen hatást gyakorolnak az oktatási rendszerek makro-szintű (rendszerszintű) változásaira, különös tekintettel a tanulási környezetet érintő innovációkra. A kutatás a közoktatási fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusait vizsgáló korábbi OTKA kutatásunk (ImpAla kutatás) folytatásának tekinthető, amely a hangsúlyt a makro-szintről a mikro-szintre és a top-down beavatkozásokról a bottom-up változásokra helyezte át. A kutatás első szakaszában az általános elméleti összefüggések feltárása zajlik, második szakaszában az oktatási rendszer valamennyi alrendszerére (iskolaelőtti nevelés, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) kiterjedő empirikus vizsgálat folyik. 

3.    A tanári tanulás kutatása (Horizon 2020) 
A tanári tanulás kutatása az Európai Pedagógusképzési Doktori Programra (EDiTE) épülő EDiTE/Horizon projekt része. Ennek egyik eleme a „The Learning Teacher” kutatási program, amelyet az ELTE PPK intézetei közösen valósítanak meg, és melynek egyik projektje a „tanári tanulás innovatív tanulási környezetekben” című kutatás. Ez utóbbi a kutatócsoportunkban zajlik, fiatal külföldi kutatók, illetve doktori hallgatók bevonásával. E projekt az EDiTE/Horizon programban részvevő öt európai egyetem „Transformative Teacher Learning for Effective Pupil Learning in an Emerging European Context” című közös kutatási programjának része, melynek hátterét a közös doktori képzési kurrikulum fejlesztését célzó első szakasz 2014-ben megrendezett budapesti záró konferenciája alkotja. Ez utóbbi szakmai tartalmát (Issues Paper) kutatócsoportunk munkatársai a Neveléstudományi Intézet többi szervezeti egységével együttműködésben dolgozták ki.

4. Tanulástámogatás a felsőoktatásban
E kutatási terület fókuszában a felsőoktatás hallgatóinak, oktatóinak és csoportjaiknak tanulása áll, s azoknak az innovatív gyakorlatoknak a feltérképezése, fejlesztése és kutatása, amelyek elősegítik a tanulási eredmények alapú és tanulásközpontú szemlélet megvalósulását a felsőoktatásban. Az utóbbi években több, kisebb-nagyobb projekt kapcsolódott e területhez: a hallgatók tanulásának és változásának kutatása; a felsőoktatás-pedagógiai szakirány programfejlesztési projektjének fejlesztése, kutatása; a szakfelelősök szerepének értelmezése a programfejlesztés és a tanulás támogatása szempontjából; az oktatók tanításának, szakmai fejlődésének és észlelt szervezeti kultúrájának finn – magyar összehasonlító vizsgálata.

5.    Oktatási ágazati innovációs stratégia
A Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport keretei között zajlott 2015-ben az „Okos Köznevelés” című dokumentum kidolgozása (részletes címe: „Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer stratégiájának kiegészítésére - NOIR+ stratégia”). Az e dokumentumot megalapozó kutatások „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projekt” keretében folytak. E kutatások célja az oktatási ágazati innovációs rendszer azon intézményi jellemzőinek és folyamatainak feltárása volt, amelyek meghatározó szerepet játszanak a pedagógusok szakmai tudásának fejlesztésében, különös tekintettel a mester- és kutatópedagógus rendszerben rejlő lehetőségekre. A NOIR stratégiát megalapozó és a közoktatási rendszerben folyó tudásmenedzsment folyamatokat feltáró kutatások kölcsönösen kiegészítik egymást, ezek eredményeit felhasználja az oktatási rendszerben zajló innovációs folyamatokkal foglalkozó OTKA kutatásunk. A NOIR+ stratégia az ELTE PPK Neveléstudományi Intézete munkatársai számára elérhető (itt).

6.    Vezetőképzés és vezetésfejlesztés
A Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport több munkatársa aktívan részt vesz a Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) képzési, kutatási és fejlesztési programjaiban, így többek között például az iskolák, mint tanulószervezetek témájáról szóló kutatásban, amely közvetlenül épít a 2012 és 2015 között lezajlott ImpAla kutatás eredményeire. A KÖVI a kilencvenes években jött létre olyan holland-magyar közös képzésfejlesztési programok talaján, melyekben az ELTE, ezen belül Karunk több munkatársa a kezdetektől fogva meghatározó szerepet játszott. A KÖVI intézményes keretet nyújt a kutatócsoportunkban keletkező tudás gyakorlati hasznosításához, az elmélet és a gyakorlat közötti intenzív párbeszédhez, valamint az oktatási innovációs folyamatok gyakorlati terepen történő vizsgálatához. A KÖVI stratégiai partnerünk az EDiTE/Horizon projekt keretei között folyó kutatási program és ehhez kapcsolódó, képzési program megvalósításában is. A szervezetről részletesebb információ található a KÖVI honlapján. Munkatársaink között van olyan, akinek doktori kutatása a közoktatási vezetés témájáról szól. 

7.    Tanulószervezetek az oktatásban
A központ munkatársai közül többen aktív résztvevői voltak a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 számú, "MENTOR(h)ÁLÓ 2.0 PROGRAM" című projekt keretében zajló tanulószervezeti kutatás-fejlesztésnek, amely a Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet vezetésével zajlott. A közös munka keretében kifejlesztésre és validálásra került a dél-alföldi régió köznevelési intézményei alapján egy tanulószervezeti működést leíró modell, mely alapján intenzív tanácsadás és intézményfejlesztési munka is zajlott a 67 szervezetben. A projekt fenntartási időszakában a tanulószervezeti fejlődés dimenzióját vizsgáljuk. A kutatás nagymértékben támaszkodott a 2012-2015 között lezajlott ImpAla kutatás eredményeire is. A kutatócsoportunk egyik munkatársa doktori kutatása keretében a felsőoktatás területén is vizsgálja a tanulószervezetek kialakulásának és működésének sajátosságait. 

8.    Innováció és vállalkozás a felsőoktatásban
Kutatócsoportunk tagjai aktív résztvevői az Európai Bizottság és az OECD közreműködésével kidolgozott a HEInnovate felsőoktatási kutatási és fejlesztési program, amelynek Magyarország is részese. A program középpontjában egy önértékelési eszköz áll, ami 7 dimenzió mentén segíti megítélni, hogy egy felsőoktatási intézmény mennyire innovatív, milyen mértékben jellemző rá a kezdeményező- és vállalkozóképesség. A program keretében a Tempus Közalapítvány és az EMMI koordinációja mellett 5 magyar felsőoktatási intézményt nemzetközi szakértői csoport látogat meg, és a tapasztaltakról átfogó jelentést készít. A szakértői csoport munkájában részt vesz a Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport két munkatársa, valamint a szakértői csoport munkáját segítő, a magyar helyzetet bemutató háttértanulmányt is a kutatócsoport egy tagja állítja össze. A program várhatóan hatékonyan támogatja majd a résztvevő intézmények stratégiai menedzsmentjét éppúgy, mint a rendszerszintű fejlesztéseket. 

9.    Tudásmenedzsment a közoktatásban
A kutatócsoportunk több munkatársa vett részt abban a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) létrehozásának elméleti magalapozását támogató 2015-ben lezajlott kutatásban, amely többek között azt vizsgálta, hogy az innováció- és tudásmenedzsment milyen mechanizmusokon keresztül, milyen lehetséges eszközökkel tudja segíteni a pedagógusok szakmai fejlődését, és ebben milyen szerepe lehet a jó gyakorlatok megosztásának, a megszokott keretek elhagyását jelentő kísérletezésnek, a digitális eszközökkel támogatott szakmai együttműködéseknek és tudásmegosztásnak. A kutatás az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából folyt és közvetlenül támogatta az oktatási innovációs stratégiával kapcsolatos munkákat. A kutatás keretei között munkatársaink három átfogó elemzést készítettek, továbbá készült egy összegző elemzés (ezek az ELTE PPK Neveléstudományi Intézete munkatársai számára elérhetőek - itt). E kutatás eredményei közvetlenül támogatják a helyi-intézményi oktatási innovációs keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása témában folyó OTKA kutatást is. 

10.    Felsőoktatás-menedzsment szakmai műhely
Kutatócsoportunk 2008 óta szervez a felsőoktatás-menedzsmenthez és a felsőoktatási intézmények menedzsment-kapacitása fejlesztésének témájához kötődő rendezvényeket. A Felsőoktatás-menedzsment műhely célja olyan szakmai fórum megteremtése a felsőoktatás szervezeti és vezetési kérdései iránt érdeklődő szakemberek részére, amely lehetőséget nyújt az eltérő intézményi gyakorlatok megismerésére, nemzetközi példák tanulmányozására, a felsőoktatás-menedzsment aktuális elméleti és gyakorlati kihívásainak elemzésére. A Műhely célja továbbá az érdeklődő szakemberek kompetenciáinak, ismereteinek bővítése, a szakmai kapcsolatrendszerek fejlesztése. A rendezvényekre a témában érintett kutatók és intézményi illetve kormányzati vezetők, valamint felsőoktatással kapcsolatos képzési programok hallgatói kapnak meghívást. A műhely közvetlenül támogatja a kutatócsoportunkhoz kötődő felsőoktatás-pedagógia szakirányú képzést.