“A digitális transzformáció hatása az oktatási szektor képesség-ökoszisztémájának dinamikájára” című pályázat célja, hogy feltárja, hogyan reagál az oktatási szektor a digitális transzformáció által okozott kihívásokra. A 134206 azonosító számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a PD_20 pályázati program finanszírozásában valósul meg.

A kutatás célja

A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan reagál az oktatási szektor a digitális transzformáció által okozott kihívásokra. Ennek érdekében a kutatás végső produktumát egy többesetes beágyazott esettanulmányként vázoljuk fel, ahol 

1. feltárjuk az oktatási szektor rendszerkörnyezetét különös tekintettel a digitális transzformáció által észlelt hatások feltárására a munka és a tanulás vonatkozásában, 

2. validáljuk a digitális készenlétet bejósló moderált mediátor modellt az oktatási és felsőoktatási intézményekre vonatkozóan, 

3. és azonosítunk olyan specifikus eseteket, amelyek a különböző érintettek alkalmazkodási stratégiáit jelenítik meg. 

A projekt egy komplex, rendszergondolkodást mutató perspektívát alkalmaz, ahol az oktatási szektort egy képesség ökoszisztémaként értelmezzük, vagyis az iskolákat mint munkahely, a tanárokat, mint munkavállalók és mint tanulók is értelmezzük (figyelembe véve a formális képzést mint folyamatos szakmai fejlődés és a nem-formális és informális lehetőségeket mint a munkahelyi tanulás) és a felsőoktatási intézményeket mint a tanári szakma számára képzést biztosító intézményként vonjuk be, amire önmagára is hatnak a digitális transzformáció hatásai.

A kutatás alapkérdése

A digitális transzformációt a globalizáció, a demográfiai trendek és a migráció mellett az egyik legfontosabb megatrendnek tekintik, amely jelentős hatással van a képességek felhasználására. Az oktatási ágazat ebből a szempontból különösen érdekes, mivel sok fronton éri támadás: az iskoláknak „digitális bennszülött” bejövő diákokkal (akiknek a szociális környezetét is a digitális átalakulás befolyásolja) és „digitális bennszülött” a tanárképzésből érkező új munkatársakkal kell foglalkozniuk. Másrészt a munkaerőpiac folyamatos társadalmi-gazdasági nyomást gyakorol az iskolákra annak érdekében, hogy felkészítsék a gyermekeket olyan digitális világban való sikeres működésre, amely nemcsak speciális vagy hivatáshoz kapcsolódó készségeket igényel, hanem új, transzverzális, általános készségeket is. Ezek a hatások a tanárképzésben és a továbbképzésekben is érződnek, valamint az iskolákban is elvárásként jelenik meg, hogy a pedagógusok képesek legyenek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal. Mivel ezek a változások gyorsan alakulnak, számos új belépő jelent meg a szélesebb körben értelmezett oktatási ágazatban, megoldást kínálva ezekre az igényekre.

Ebben a projektben egy széles és szűk kutatási kérdést fogalmazunk meg: 

1. Mi jellemzi a képességek kialakulásának és a képességek felhasználásának dinamikáját az oktatási ágazatban, figyelembe véve a digitális transzformáció kihívásait? 

2. Hogyan alkalmazkodnak az intézmények és az egyének a munka és a tanulás területén a digitális transzformáció okozta vállalkozások fényében a tanári szakma készségek ökoszisztémáját tekintve?

A kutatás jelentősége

A megatrend hatásainak ágazati szempontból történő elemzése új és egyedi kutatási lehetőségeket kínál. Mivel a tanári szakma kulcs-szakma, amely más szakmákat formál, az, hogy megértsük, hogy ezt a területet hogyan befolyásolják az olyan megatrendek, mint a digitális transzformáció, társadalmi-gazdasági szempontból létfontosságú. A kutatási eredmények felhasználhatók a témáról szóló felsőoktatási és tanártovábbképzési kurzusok kidolgozására, valamint a konkrét eredmények lehetőséget adnak vezetőképzésben és szervezetfejlesztésben történő felhasználásra az iskolák és egyetemek számára, amelyek szeretnének megbirkózni a digitális átalakulás jelentette kihívásokkal. Az eredmények azt is lehetővé teszik a számunkra, hogy szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzunk meg a tanári szakma képesség ökoszisztémájának vonatkozásában. Ez a komplex megközelítés a meglévő kutatások körében egyedinek tekinthető.