Lezárult intézeti projektek

Lezárult intézeti projektek
„Inside out, outside in. Building bridges in teacher education through encounters with diversity” (InOut) (2015-2018)
A 2015-2018 közti időszakban zajló projekt hét egyetem együttműködésében valósult meg, a magyarországi partner az ELTE PPK Neveléstudományi Intézete volt, Kopp Erika, egyetemi adjunktus vezetésével. A projekt célja a tanárjelöltek lemorzsolódással és interkulturalitással kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése volt. A fejlesztő csapat olyan 10 napos intenzív programokat tervezett és valósított meg, amelyek során a partneregyetemek oktatóinak vezetésével egyetemenként 4-4 hallgató, (az egyes intenzív programokon 28 hallgató) tréningeken, iskolalátogatásokon, előadásokon és megbeszéléseken vett részt. A multikulturalitást fókuszba állító program fő célja, hogy felkészítse a tanárképzésben résztvevő hallgatókat az innovatív módszerekkel való tanításra: a hallgatók kognitív, érzelmi és társas tanulási folyamatok során bővítik pedagógiai repertoárjukat. A Neveléstudományi Intézetet Kálmán Orsolya és Kopp Erika képviselte. A projekt számos olyan innovatív pedagógiai megoldást is alkalmazott, mint a derive és a sketchbook, illetve drámapedagógiai módszereket is megismerhettek a résztvevők. Az elkészült anyagok, képzési javaslatok, háttéranyagok a projekt weblapján érhetők el: https://inouterasmus.wixsite.com/resources
 
TÁMOP

1. Képzésfejlesztés-tanárképzés
A tanárképzés tartalmi és módszertani átalakításának alapvető célja a tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a leendő tanárok felkészültségének növelése.
Ennek érdekében a TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007; ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT projekt keretében az ELTE PPK a pedagógiai-pszichológiai képzés teljes volumenére tanulási eredmények alapú, validációs lehetőségeket figyelembe vevő kurzusokat dolgozott ki, a hallgatók elemző képességét támogató filmes adatbázist és feladatgyűjteményt hozott létre, online tanulás támogató környezetet fejlesztett. Ezen túl kidolgozásra kerül egy nemzetközi térben is egyedülálló ajánlást a pedagógusképzési programok minőségfejlesztéséhez.
(Szakmai vezető: Szivák Judit)

2. Gyakorlati rendszer – tanárképzés
A tanárjelöltek pedagógus pályára való felkészítésében kiemelt szerepe van a köznevelési intézményekben végzett gyakorlatoknak. A nemzetközi és hazai gyakorlat elemzésére építve kidolgozásra kerültek az osztatlan tanárképzés gyakorlati rendszerének alapelvei, tartalmi és módszertani keretei, s hozzá kapcsolódóan oktatáspolitikai ajánlás.
(Rapos Nóra, Kopp Erika (2015., szerk): Tanárképzés megújítása 2015. Eötvös Kiadó, Budapest. 290.o. http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/a-tanarkepzes-megujitasa/).
Továbbá olyan tanulást támogató környezet került kialakítása, melyben megtalálható a
1) gyakorlati rendszer operatív leírására hallgatóknak, vezetőtanároknak, mentoroknak;
2) több képző közös hallgatói támogatását biztosító, modulszerű programcsomag a kísérő szemináriumokhoz;
3) tervezést támogató téma- és óravázlat-gyűjtemény.
Továbbá  a gyakorlati rendszer működtetése érdekében kidolgozásra került a mentorálásra alkalmas iskolák, mentorok kiválasztásának szempontjai és a mentorképzés képzés minőségbiztosítása.
Szakmai vezető: Rapos Nóra)

3. A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció oktatás fejlesztésén keresztül
TÁMOP 4.2.1..B-09/1/KMR pályázat ELTE projektjei
„Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatainak viselkedési- és idegtudományi háttere” című. PPK alprojekt  keretében  a Pedagógiatörténeti Tanszék  munkatársai által gondozott elemi projektek.
I. A pedagógusképzést támogató történeti kutatások - elemi projekt
Elemi projektvezető: Németh András
Programasszisztens: Szabó Zoltán András
További résztvevők:
Baska Gabriella, Dr. Biedermann Horst (Svájc), Prof. Dr. Coriand Rotraud (Németország), Grundig de Vazquez Katja (Németország), Prof. Dr. Hakala Juha (Finnország), Hegedűs Judit, Kempf Katalin, Prof. Dr. Medves Zdenko (Szlovénia), Prof. Dr. Polenghi Simonetta (Olaszország), Prof. Dr. Protner Edvard (Szlovénia), Jun.Pro f. Dr. Rakhkochkine Anatoli (Németország, Oroszország), Prof. Dr. Sandfuchs Uwe (Németország), Szabolcs Éva, Prof.Dr. Skiera Ehrenhard (Németország), Vincze Beatrix,
Doktorandusz hallgatók:
Bali Beáta, Morvai Tünde, Pirka Veronika, Bali Beáta, Sebestyén Ágnes, Szarvasi Ildikó, Varjasi József GyulaAz elemi projekt kiemelt célja a tanulás és oktatás tudományközi vizsgálata, fókuszpontjainak kiemelése társadalomtörténeti kitekintéssel, történeti trendelemzéssel. A projekt keretei között az alábbi  feladatok megvalósítása történt:
  • A Pedagógiatörténeti Tanszék és a Pedagógiatörténeti Doktori Program oktatói, valamint további nemzetközi szakértők bevonásával az intézményes keretek között megvalósuló tanulás és oktatást befolyásoló trendek elemzésérére irányuló, annak tudományközi vizsgálatát megalapozó nemzetközi összehasonlító történeti pedagógiai illetve történeti antropológiai kutatások, amelyek a közép-európai régió 19.-21. századi társadalomtörténeti fejlődésére alapozódva vizsgálják az iskola világával összefüggő folyamatokat és azok fejlődésmodelljeit:  a) oktatáspolitikai döntések,  b) törvényi szabályozás,  c) irányítás és felügyelet, d) iskolaszerkezet, f) pedagógus professzió vonatkozásában, továbbá feltárják ezen fejlődési trendek magyar recepcióját.
  •  A kutatás eredményeinek felhasználásával a pedagógia BA és  neveléstudományi MA, képzési programok, továbbá a Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiatörténeti Proram tudáshátterének fejlesztése.
  • Az eredmények publikálása és további disszeminációja.
  • A kutatómunka részeként MA szakos hallgatók TDK munkájának támogatása.
II. A pedagógusképzés tudáshátterének fejlesztése: a Neveléstudományi Doktori Iskola fejlesztése - elemi projekt
Az elemi projekt  vezetője: Szabolcs Éva egyetemi tanár
Az elemi projekt kiemelt célja az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolája működési feltételeinek és a doktori iskolában folyó képzés eredményességének javítása, a doktoranduszok által végzett kutatások támogatása és e kutatások eredményeinek  hatékonyabb hasznosítása.
A projekt keretei között az alábbi  feladatok megvalósítása történt:
- A doktori iskolai stratégia kidolgozása, az egyes doktori programok tartalmi fejlesztése, újak beemelése ((Kisgyermekkor kutatása, fejlesztése doktori modul) a képzésbe; a képzési  dokumentumok frissítése;
- A stratégia operacionalizálását, a doktori iskola működését segítő szervezési munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése;A doktori iskola nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztése,A hallgatók kutatómunkájának támogatása pályázati  kiírásokkal, belső konferenciákkal.
- A doktori iskola nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztése.
- A hallgatók kutatómunkájának támogatása pályázati  kiírásokkal, belső konferenciákkal.
OMAA -Továbbélő utópiák
Nemzetközi társadalomtörténeti kutatás, amely interdiszciplináris megközelítéssel vizsgálja a pedagógiai reformmozgalmak és 20. század elején kibontakozó életreform törekvések kapcsolatát.
A projektet az ELTE PPK Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport és a Karl-Franzens-Universität Grazi Egyetemmel közösen nyertük el.
Projetvezetők: Németh András és univ. Prof. Dr. Johanna Hopfner
A két intézet korábbi többéves közös együttműködéseinek az eredményén alapul (2005-06, 2006-07), amelyeket az Osztrák Magyar Akcióalapítvány támogatott, továbbá: az „Életreform és reformpedagógia“ c. 2004-13, OTKA - kutatás (K68484); a „Tanárképzés Európában“ 2009-12, (TÁMOP 4.2.1/B-09/1 KMR-2010-0003) projekt.
A projekt keretein belül az osztrák és a magyar életreform és reformpedagógia kölcsönhatásának a tanulmányozása állt a középpontban. A korábbi kutatások alapján a vizsgált témák időbeli és tartalmi kiszélesítésére került sor. A kutatás fókuszában áll mind az életreform, mind a reformpedagógiai mozgalom korábbi tendenciáinak és azok utóhatásának az elemzése, amelyre az OMM szétesését követően került sor.
Szükségesnek és kívánatosnak tartottuk a projektben az életreform közép-európai recepciós különbözőségeit kritikusan megvilágítani és egymással összevetni.  A projekt célul tűzte ki, hogy a reformeszmék társadalmi beágyazottságát és azok pozitív és negatív hatását feltárja és bemutassa (például fajelmélet és antiszemitizmus).
A következő kérdések kerültek a kutatás fókuszába:
  • A pedagógiai motívumok által motivált reformok problémái hol és miként reflektálnak a modernitásra?
  • Hol találhatók közös kapcsolódási pontok az életreform mozgalom és a totalitárius diktatúrák ideológiája, a filozófia, a vallás és az újvallásosság között?
  • Kik voltak az osztrák és a magyar életreform kiemelkedő személyiségei?
  • Milyen szerepet játszottak a nők a magyarországi és az ausztriai művelődésben és a kulturális életben?  Milyen pedagógiai hatást gyakorolt a nőmozgalom a két vizsgált országban?
  • Milyen ország-specifikus jegyeket mutat az életreform mozgalom és milyen reformpedagógiai eszmékkel kötődik össze Magyarországon és Ausztriában?
  • Milyen jelentős hasonlóságok és különbözőségek figyelhetők meg az osztrák és a magyar életreform törekvések között?
  • Milyen további művelődéstörténeti jelentősége van a vizsgált reformpedagógiai törekvéseknek?

A kérdéseknek megfelelően a kutatott témák a következők:
A nőmozgalom és hatása, a szabad egyesületi élet, az egészséges életmód (alkoholizmus, testápolás, reformétrend), a reformépítészet (organikus építőművészet, műemlékvédelem), a művészeti reformok, testkultúra (tánc, zene, játék, sport) a néptanítók és a középiskolai tanárok szerepe (az életreform és az új életforma közvetítésében), reformpedagógiai gondolatok és reformjavaslatok a folyóiratokban és a pedagógiai gyakorlatban, azok jellege és hatása
A projektek kivitelezése közben többször került sor a résztvevők fókuszcsoportos megbeszéléseire, közös konferenciákra, több, mint 100 tudományos előadásra, tanulmányok és közös publikációk készültek, amelyek közös tanulmánykötetben jelentek meg.

A legfontosabb kötetek a következők:
Németh András – Mikonya György – Skiera Ehrenhard (Hrsg.) (2005): Reformpedagógia és életreform (Reformpädagogik und Lebensreform). Gondolat Kiadó, Budapest
Skiera Ehrenhard – Németh András – Mikonya György (Hrsg.) (2006): Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa. Gondolat Kiadó, Budapest
Németh András – Hopfner Johanna (Hrsg.) (2008): Pädagogische Strömungen in der k. u. k. Monarchie. Lang Verlag, Frankfurt am Main
Németh András – Pirka Veronika (Hrsg.) (2010): Pädagogische und kulturelle Strömungen in der k. u. k. Monarchie II. Eine Sammlung aus der Beiträgen der internationalen Konferenz, 24-25 April 2009, Fürstenfeld, Neveléstörténet, 7. 1-2
Németh, András. – Skiera Ehrenhard (Hrsg.) (2012): Lehrerbildung in Europa. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main
Németh András – Pirka Veronika (Hrsg.) (2013): Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében (Lebensreform und Reformpädagogik – Rezeption und Institutionalisierung in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts). Gondolat Kiadó, Budapest
Beke László – Németh András – Vincze Gabriella (Hrsg.) (2013): Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében. (Bewegung – Ungarische Bewegungskunst im Spiegel der zeitgenössischen Gesellschaft und Kunst.) Gondolat Kiadó, Budapest
Németh András – Pirka Veronika (Hrsg.) (2013): Továbbélő utópiák (Weiterlebende Utopien). Gondolat Kiadó, Budapest).

Közoktatási fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusa – ImpAla kutatás (OTKA)
A közoktatási fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusaival foglalkozó ImpAla kutatás 2012 és 2016 között zajlott. Célja az volt, hogy feltárja a közoktatást formáló, európai uniós forrásokra épülő és a kurrikulumot érintő fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusait. Arra a kérdésre kereste a választ, vajon a fejlesztési programok milyen feltételek mellett tudnak tényleges és tartós változást eredményezni az iskolai és osztálytermi szintű folyamatokban. A kutatás elméleti és empirikus szakaszból állt, az utóbbi keretei között csaknem 600 iskolában és 1300 pedagógus gyűjtöttünk adatokat, és több iskolában folyt intenzív teremunkán alapuló adatgyűjtés.
A kutatás eredményei elérhetőek ImpAla kutatás honlapján (http://www.impala.elte.hu/).
E kutatás keretei között jött létre az ImpAla műhelyek sorozata, amely a közoktatás-fejlesztésről való gondolkodás egyik hazai szellemi fórumává vált.
 
A magyar neveléstudomány története a szakmai folyóiratok tükrében (1945–1989) – tudományos kommunikáció, szakmai diskurzusok, OTKA száma: K 100496

A kutatás vezetője: Németh András egyetemi tanár.
Résztvevő senior kutatók: Szabolcs Éva egy. tanár, Golnhofer Erzsébet hab. egyetemi docens,Pukánszky Béla egy. tanár (SZTE)
A kutatásban alkalmazott munkatárs: Biró Zsuzsanna Hanna és Szabó Zoltán András (PhD hallgató)
A kutatás futamideje: 2012 márc. – 2015. márc.A projekt honlapja: http://diskurzuskutatas.elte.hu

Az empirikus módszerekre alapozódó kvalitatív kutatás a magyar neveléstudomány tudományos kommunikációjának változásait vizsgálta 1945 és 1989 között.
A kutatás a hazai neveléstudomány-történeti kutatások terén témáját, valamint kutatásmetodikai eljárásait tekintve egyaránt úttörő jellegűnek számít.
Két fázisra - 1) SPSS adatbázis segítségével kollektív biográfiai ill. bibliográfiai elemzésekre, valamint 2) arra épülő számítógépes tartalomelemzésekre - tagolódó, társadalomtörténeti orientációjú, diskurzuselemzés.
Az alkalmazandó kollektív biográfiai kutatás valamint szövegelemzések összekapcsolásával lehetőség nyílt a tudomány fejlődésének olyan rejtett társadalomtörténeti komponenseinek feltárására, mint például az elitrekrutáció, a tudomány intézményesülési folyamatai, szakmai diskurzusainak jellemzői, fontosabb referenciacsoportjainak, uralkodó tudományos paradigmáinak és ideológiáinak, szaktudományos kommunikációjának jellegzetességei stb.
Mindezek alapján a projekt feltárta:
1. a magyar neveléstudomány intézményeinek (folyóiratok, tanszékek,
2. kutatóközpontok, szakmai szervezetek stb.) történeti állomásait;
3. a neveléstudomány mint kommunikációs közösség szociológiai jellemzőit;
4. a neveléstudományi kommunikáció sajátosságait;
5. a kodifikált tudástartalmak közvetítésének módját;
6. a tudósutánpótlás intézményesült formáit.

LeO 2 és LeO 2.5 (2009-2015)
A „tanulási eredmények” (Learning Outcomes=LeO) már a Bologna-reform előtt meghatározottá váltak annak leírására, hogy a végzett hallgatóknak milyen képességekkel, attitűdökkel és ismeretekkel kell rendelkezniük elhelyezkedési esélyeik javítására.
Felsőoktatási beágyazódása vizsgálatára 2009 és 2011 között kutatócsoport alakult az ELTE-n a Tempus Közalapítvány felhívására. Az eredmények monográfiában (http://www.tka.hu/konyv/2845/a-tanulasi-eredmenyek-alkalmazasa-a-felsooktatasi-intezmenyekben) és más publikációban olvashatók. 2012-2015 között a TÁMOP 4.1.3. „A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése” projekt 2. ütemében lehetőség nyílt a folytatásra, a felsőoktatási szervezetek működésének megismerésére, mely továbbgondolásra alkalmas eredményeket hozott a kurrikulum-fejlesztésben, illetve a hallgatók és tanáraik tanulásának támogatása terén.
E kutatási-fejlesztési-innovációs eredményeket az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet hasznosítja magyarországi felsőoktatási intézmények, a képzők képzése programokban.

BaBe (2006-2011)
A BaBe-kutatás (elnevezését a Bachelor képzés Bevezetése kezdőbetűkből nyerte) egy, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében folyó hat éves akciókutatás, melyet kilenctagú kutatócsoport folytatott a pedagógia alapszak fejlesztése céljából. A kutatás középpontjában annak vizsgálata állt, hogyan történik egy új képzési program implementációja a bolognai folyamatba, hogyan lehetnek a tanulók és az oktatók eredményesek, hogyan működik egy szervezet, tanulóközösség.
Az eredményeket részleteiben itthon és külföldön, majd 2012-ben egy kötetbe sikerült közzétenni, mely 2014-ben angolul online elérhető. 
(http://www.eltereader.hu/media/2014/06/BaBe_120x120_READER.pdf)