1. Képzésfejlesztés-tanárképzés
A tanárképzés tartalmi és módszertani átalakításának alapvető célja a tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a leendő tanárok felkészültségének növelése.
Ennek érdekében a TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007; ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT projekt keretében az ELTE PPK a pedagógiai-pszichológiai képzés teljes volumenére tanulási eredmények alapú, validációs lehetőségeket figyelembe vevő kurzusokat dolgozott ki, a hallgatók elemző képességét támogató filmes adatbázist és feladatgyűjteményt hozott létre, online tanulás támogató környezetet fejlesztett. Ezen túl kidolgozásra kerül egy nemzetközi térben is egyedülálló ajánlást a pedagógusképzési programok minőségfejlesztéséhez.
(Szakmai vezető: Szivák Judit)

2. Gyakorlati rendszer – tanárképzés
A tanárjelöltek pedagógus pályára való felkészítésében kiemelt szerepe van a köznevelési intézményekben végzett gyakorlatoknak. A nemzetközi és hazai gyakorlat elemzésére építve kidolgozásra kerültek az osztatlan tanárképzés gyakorlati rendszerének alapelvei, tartalmi és módszertani keretei, s hozzá kapcsolódóan oktatáspolitikai ajánlás.
(Rapos Nóra, Kopp Erika (2015., szerk): Tanárképzés megújítása 2015. Eötvös Kiadó, Budapest. 290.o. http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/a-tanarkepzes-megujitasa/).
Továbbá olyan tanulást támogató környezet került kialakítása, melyben megtalálható a
1) gyakorlati rendszer operatív leírására hallgatóknak, vezetőtanároknak, mentoroknak;
2) több képző közös hallgatói támogatását biztosító, modulszerű programcsomag a kísérő szemináriumokhoz;
3) tervezést támogató téma- és óravázlat-gyűjtemény.
Továbbá  a gyakorlati rendszer működtetése érdekében kidolgozásra került a mentorálásra alkalmas iskolák, mentorok kiválasztásának szempontjai és a mentorképzés képzés minőségbiztosítása.
Szakmai vezető: Rapos Nóra)

• A Pedagógiatörténeti Tanszék és a Pedagógiatörténeti Doktori Program oktatói, valamint további nemzetközi szakértők bevonásával az intézményes keretek között megvalósuló tanulás és oktatást befolyásoló trendek elemzésérére irányuló, annak tudományközi vizsgálatát megalapozó nemzetközi összehasonlító történeti pedagógiai illetve történeti antropológiai kutatások, amelyek a közép-európai régió 19.-21. századi társadalomtörténeti fejlődésére alapozódva vizsgálják az iskola világával összefüggő folyamatokat és azok fejlődésmodelljeit:  a) oktatáspolitikai döntések,  b) törvényi szabályozás,  c) irányítás és felügyelet, d) iskolaszerkezet, f) pedagógus professzió vonatkozásában, továbbá feltárják ezen fejlődési trendek magyar recepcióját.
•  A kutatás eredményeinek felhasználásával a pedagógia BA és  neveléstudományi MA, képzési programok, továbbá a Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiatörténeti Proram tudáshátterének fejlesztése.
• Az eredmények publikálása és további disszeminációja.
• A kutatómunka részeként MA szakos hallgatók TDK munkájának támogatása.

• A pedagógiai motívumok által motivált reformok problémái hol és miként reflektálnak a modernitásra?
• Hol találhatók közös kapcsolódási pontok az életreform mozgalom és a totalitárius diktatúrák ideológiája, a filozófia, a vallás és az újvallásosság között?
• Kik voltak az osztrák és a magyar életreform kiemelkedő személyiségei?
• Milyen szerepet játszottak a nők a magyarországi és az ausztriai művelődésben és a kulturális életben?  Milyen pedagógiai hatást gyakorolt a nőmozgalom a két vizsgált országban?
• Milyen ország-specifikus jegyeket mutat az életreform mozgalom és milyen reformpedagógiai eszmékkel kötődik össze Magyarországon és Ausztriában?
• Milyen jelentős hasonlóságok és különbözőségek figyelhetők meg az osztrák és a magyar életreform törekvések között?
• Milyen további művelődéstörténeti jelentősége van a vizsgált reformpedagógiai törekvéseknek?

A kérdéseknek megfelelően a kutatott témák a következők:
A nőmozgalom és hatása, a szabad egyesületi élet, az egészséges életmód (alkoholizmus, testápolás, reformétrend), a reformépítészet (organikus építőművészet, műemlékvédelem), a művészeti reformok, testkultúra (tánc, zene, játék, sport) a néptanítók és a középiskolai tanárok szerepe (az életreform és az új életforma közvetítésében), reformpedagógiai gondolatok és reformjavaslatok a folyóiratokban és a pedagógiai gyakorlatban, azok jellege és hatása
A projektek kivitelezése közben többször került sor a résztvevők fókuszcsoportos megbeszéléseire, közös konferenciákra, több, mint 100 tudományos előadásra, tanulmányok és közös publikációk készültek, amelyek közös tanulmánykötetben jelentek meg.

A legfontosabb kötetek a következők:
Németh András – Mikonya György – Skiera Ehrenhard (Hrsg.) (2005): Reformpedagógia és életreform (Reformpädagogik und Lebensreform). Gondolat Kiadó, Budapest
Skiera Ehrenhard – Németh András – Mikonya György (Hrsg.) (2006): Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa. Gondolat Kiadó, Budapest
Németh András – Hopfner Johanna (Hrsg.) (2008): Pädagogische Strömungen in der k. u. k. Monarchie. Lang Verlag, Frankfurt am Main
Németh András – Pirka Veronika (Hrsg.) (2010): Pädagogische und kulturelle Strömungen in der k. u. k. Monarchie II. Eine Sammlung aus der Beiträgen der internationalen Konferenz, 24-25 April 2009, Fürstenfeld, Neveléstörténet, 7. 1-2
Németh, András. – Skiera Ehrenhard (Hrsg.) (2012): Lehrerbildung in Europa. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main
Németh András – Pirka Veronika (Hrsg.) (2013): Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében (Lebensreform und Reformpädagogik – Rezeption und Institutionalisierung in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts). Gondolat Kiadó, Budapest
Beke László – Németh András – Vincze Gabriella (Hrsg.) (2013): Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében. (Bewegung – Ungarische Bewegungskunst im Spiegel der zeitgenössischen Gesellschaft und Kunst.) Gondolat Kiadó, Budapest
Németh András – Pirka Veronika (Hrsg.) (2013): Továbbélő utópiák (Weiterlebende Utopien). Gondolat Kiadó, Budapest).